Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 18 (165. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
4329 javulhat egy ügyészség munkájának a színvonala, egy nemcsak reáljuttatáscsökkenésnél, hanem nominális csökkenésnél. Ez tehát szerintem nem megoldott. Ráadásul a Legfőbb Ügyészség, mint legutóbb hallottuk, egyrészt egy reformot akar végrehajtani, másrészt felállítja a nyomozóhivatalát is a legfontosabb, legsúlyosabb bűncselekmények nyomozására, akár a szervezett bűnözés, akár más nagyon súlyos ügyek nyomozására. Ezekhez megint csak pénz k ell, méghozzá nemcsak a bérjuttatásokhoz, hanem a dologi költségekhez is. Az ügyészségnek a dologi ellátmányát tehát én nem látom megnyugtatóan megoldva, meg kell mondanom őszintén. Az Igazságügyi Minisztérium - mint egyik fő része az igazságszolgáltatási ágazatnak : itt a személyi juttatások köre és annak a növekedése nagyjából az inflációnak megfelelő. A dologi kiadások viszont 2002ben hajszálpontosan megegyeznek a 2001re beütemezett összeggel, vagyis reálértékben csökkennek, ugyanúgy, mint az egyéb mű ködési célú támogatások, ugyanis a működési célú támogatások, kiadások összege csökkenni fog. Itt is ugyanaz a problémám, mint az ügyészségnél. A minisztérium fejezetén belül, bár a büntetésvégrehajtásban növekszik, de mégis így is nagyon kevés a személyi juttatásokra szánt összeg, és ismerve a büntetésvégrehajtási intézetek túlzsúfoltságát és színvonalát, igen kevésnek tűnik a beruházásokra és felújításokra szánt összeg is. Az egyik legnagyobb fluktuáció egyébként a büntetésvégrehajtási intézeteknél van , hiszen olyan alacsony a bérezés, és olyan megalázóak a munkakörülmények, hogy kétévente, háromévente a teljes személyi állomány kicserélődik. Az előirányzott személyi juttatás összege a büntetésvégrehajtási területen belül nem oldja meg ezt a problémát, ugyanez a
