Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Mennyi lesz a tényleges infláció 2000-ben?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
428 hogy NyugatEurópában a 1,5 és 3 százalék között mozgó elmúlt húszéves inflációs ráta minimális és alacsonyabb árszínvonalon, mint amilyen árszint Magyarországon létezik. Ezért a kormányzati feladathoz tartozna, hogy óhatatlanul bizonyos árszabályozási eszközöket vegyen igénybe, akár például úgy is, hogy az alapvető élelmiszerekből kiveszi az áfát, hogy a kis jövedelmű családok megélhetését segítse. Ez is inflációvisszafogó lehet; vagy akár úgy, hogy pé ldául az ingatlan- és lakásvásárlásoknál - ahol a külföldiek által vásárolt ingatlan árfelhajtó hatása elsősorban az inflációgerjesztő, aminek a számítását még önök sem végezték el - megtiltanák, hogy a külföldiek ilyen könnyen ingatlanhoz jussanak, és ezz el gyakorlatilag az infláció visszafogásában is közre tudnának működni. Köszönöm szépen a választ. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti a miniszter urat. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Azért igyekszünk közreműködni az infláció csökkentéséb en. Van a kormánynak egy elfogadott antiinflációs intézkedéscsomagja, amely tartalmazza többek között az árfolyammechanizmus alakítását, tartalmazza a bérek jövőbeli alakulására vonatkozó elképzelést, tehát hogy a mindenkori bruttó hazai termék növekedésé nek 50 százaléka legyen a reálbéremelkedés, s tartalmaz például olyan intézkedéseket is, hogy a hatósági ármegállapítási körben a kormány valójában él a hatósági jogával, és az árakat a tervezett inflációnak megfelelően alakítja. Ez történt tavaly év végé n, amikor a közlekedési tarifákat vagy a BKVjegy árait megállapítottuk vagy a kötelező biztosítási díjakat, de ez történt az idén júniusban is, amikor a gáz fogyasztói árát, a gázárakat
