Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 17 (164. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 48/1998-2002. ÜB (2000. szeptember 21-ei) általános érvényű, valamint a 49/1998-2002. ÜB (2000. szeptember 21-ei) eseti jellegű állásfoglalásával ka... - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
4108 ötötperces időkeretben. Megkérdezem, ki kíván szólni. Szólásra jelentkezett Balczó Zoltán, a MIÉP képv iselője. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ és Bauer Tamás felvetése ebben a kérdésben nélkülözi a logikát, és egyszerűen nem kínál semmilyen más megoldást, mint ami a mostani gyakorlat, és ez a Házszabály. Hogyan lehet azt eldönteni, hogy egy közfeladat halaszthatatlane vagy sem? Az egyik megoldás az, hogy Bauer képviselő úr rendszeresen interpellál, kérdez, megkérdezi, és utólag eldönti, hogy az adott feladatellátás szerinte vajon halaszthatatlane vagy sem. Az a definíció, amit most mondott, hogy a magyar nyelv szabályai szerint nem volt halaszthatatlan közfeladat - képviselő úr, a magyar nyelv valóban nagyon sok mindent pontosan határoz meg, de lehetetlen taxatíve levezetni, hogy egy miniszterelnök esetében pont osan melyek azok a feladatok, amelyek halaszthatatlan közfeladatnak minősülnek. A Házszabály mit tehetne? Felsorolja azt, hogy mi minősül halaszthatatlan közfeladatnak. Ha így lenne, természetesen ez a háromhetes kötelezettség sem lenne, akkor így alkották volna meg a Házszabályt. Nyilvánvalóan ez az egyetlen megoldás, hogy igenis, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke dönthet arról, hogy mi a számára halaszthatatlan közfeladat, és az itt előírt harmadik ülésen való megjelenési kötelezettsége természetesen - mint ma is - biztosítja a képviselő úr fontos vagy mások szerint kevésbé fontos kérdésére a személyes válaszadást. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Tóth András úrnak, az MSZP képviselőjének.
