Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 17 (164. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 48/1998-2002. ÜB (2000. szeptember 21-ei) általános érvényű, valamint a 49/1998-2002. ÜB (2000. szeptember 21-ei) eseti jellegű állásfoglalásával ka... - DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4104 új Házszabály kiegészítette ezt az azonnali kérdések intézményével, egy szigorúbb szabályozással. Mit is tartalmaz a Házszabály? A 115. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az interpellált csak kivételesen adhatja át másnak a válaszadást. A szokásjogban ez fellazult, de azért Antall József miniszterelnök úr például a politikai jelentőségű interpellációkra maga válaszolt, például 1990ben 21 interpellációból hatra, az akkori ciklus első felében 57 interpellációból tízre. Orbán Viktor miniszterelnök úr ezzel szemben az eddig hozzá intézett 33 interpellációból csak egyre méltóztatott válaszolni. Az azonnali kérdés intézménye szigorúbb szabályoz ást tartalmaz, bevezetésének az volt a kifejezett célja, hogy a megkérdezett maga adjon választ. Az azonnali kérdések esetében a szabály a személyes válaszadás, és legfeljebb ritka kivétel lehet a helyettesítés. Ezért vezetett be a Házszabály két korlátozá st. Az egyik korlátozás, nevezzük időbeli korlátozásnak, azt mondja ki, hogy a helyettesítést elutasíthatja a kérdező, és legkésőbb a harmadik soron következő alkalommal a megkérdezett személyesen köteles az azonnali kérdésre válaszolni. Ez az egyik korlát ozás. De van egy másik korlátozás is, tisztelt Országgyűlés, nevezetesen az, hogy helyettesítésre más kormánytagot csak abban az esetben lehet felkérni, ha halaszthatatlan közfeladat gátolja a minisztert vagy miniszterelnököt a személyes válaszadásban. Tis ztelt Országgyűlés! E házszabályi rendezéssel szemben mi a gyakorlat ebben a ciklusban? Valamennyien tudjuk, akik be szoktunk járni az azonnali kérdések órájára, hogy a miniszterelnök, amíg lehet, addig mást kér fel helyettesítésre, az elmúlt két és fél év alatt összesen háromszor fordult elő, például ma, hogy a miniszterelnök nem várta ki a maximális halasztási időt a válaszadásra.
