Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
35 Tiszt elt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, sorba venném azt, amiről úgy gondolom, hogy az ország nagy nyilvánossága előtt is érdemes sorba venni. Kezdjük talán azzal, amit Csurka István pártelnök ú r mondott. Nehéz kérdés ez, pártelnök úr kérem. Dicsekvése, amit az ember az ország mostani állapotáról mond vagy nem? Mert én egyetértek önnel abban, hogy az egészségügyiek bére például olyan, hogy ebben az évben ugyan kifizettünk egy plusz havi bérjutta tást, de jó lenne kétszer annyit. És ha háromszor annyit tudnánk fizetni, még mindig azt mondhatnánk, hogy jó, jó, azért még mindig nem fogja felvetni őket a jólét. Csupán azt szeretném önnek megfontolásra ajánlani, hogy azt fontoljuk meg, hogy amikor véle ményt alkotunk az ország helyzetéről, akkor milyen mércével mérünk. Mert én azt mondom önnek, hogy nem érdemes az emberek szájában megkeseríteni a falatot - van éppen elég bajuk. És amikor van eredmény, amikor az ország kicsit (Taps a Fidesz és az FKGP sor aiban.) megmozdul, amikor arról vitatkozunk, hogy a minimálbért 40 ezer forintra akarjuk emelni, amikor arról beszélgetünk most egymással, hogy egyhavi bérjuttatást kifizettünk, de jó lett volna kettőt - persze, jó lett volna kettőt, de egyet ki tudtunk fi zetni , amikor ezeket a tényeket eltagadjuk - nekem ez a legnagyobb bajom az ellenzéki hozzászólásokkal egyébként, hogy amikor ezeket a tényeket eltagadjuk , akkor nem a kormányt támadjuk, nem a kormány sikereiből vonunk le, egyszerűen elvesszük az ember ektől azt az érzést, hogy ők igenis tisztességesen, becsületesen dolgoznak, és az ország, ha nem is olyan gyorsan, mint szeretnénk, de mégiscsak megy előre. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF soraiban.) Ezért én inkább egy józan mérlegelést ajánlok: jelents ük ki, hogy természetesen ennél még sokkal többre volna szükség.
