Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3011 közjegyzőhelyettesi intézményt. A törvény 29. § (2) bekezdése szerint a közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézheti a közjegyzői ügyeket, az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, a közjegyzői okiratról kiadvány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges. A közjegyzőhelyettesnek ez a törvényben meghatározott feladatköre azt mutatja, hogy a közjegyzőhelyettes közha talmi jellegű tevékenységet végez, ezért a közjegyzőhelyettest a Btk. alkalmazásában hivatalos személynek kell tekinteni. A Btk. 137. § 1. pontjának i) alpontját a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a Vht. 310. §ának (1) bekezdése ikta tta be, mely szerint az önálló bírósági végrehajtó hivatalos személy. A Vht. módosításáról szóló, a kormány által 2000 júliusában az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat bevezeti az önálló bírósági végrehajtóhelyettes intézményét. Az önálló bírósá gi végrehajtóhelyettes a törvényjavaslat szerint közhatalmi jellegű tevékenységet végez, ezért indokolt az i) alpont kiegészítése az önálló bírósági végrehajtóhelyettessel. A javaslat középső része reagál egy egészen friss, július 6án közétett alkotmány bírósági határozatra is, nevezetesen arra, amely megsemmisítette a rémhírterjesztés tényállását. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a rémhírterjesztés tényállása egyike volt azon kevés tényállásnak a Btk.ban, mely hatálybalépése óta gyakorlatilag változa tlan szöveggel szerepelt a törvénykönyvben, így az alkotmánybírósági normakontroll előbbutóbb várható és teljes mértékben indokolt volt. Az Alkotmánybíróság határozata a rémhírterjesztés törvényi tényállására vonatkozóan megállapította, hogy az szükségtel enül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve, hogy a tényállás egyes elemei határozatlanságuk folytán sértik a
