Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 4 (153. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR (MIÉP):

274 korlátozása megkérdőjelezhető. Az orvos arra esküszik, hogy

munkája során - idézem - "a beteg üdve a legfőbb érdek".

Természetesen nyilvánvaló, hogy nemcsak

a betegé, hanem az

orvosé is. Az orvos nem hibázhat. Ha hibázik, vállalnia kell a

következményeket. Ha munkakörülményeinek hibát, hibákat

provokáló kialakítója van fölötte, bármely szinten, a

következményeket neki is vállalnia kell. Vitatható tehát az az á

lláspont, hogy a betegellátás súlyos

hibáit majd pénzzel el lehet intézni. Megelőzni számos hibát

lehetne pénzzel, de bekövetkezett károk esetében már csak azok

enyhítéséről lehet szó. Ezért az orvostársadalom

munkakörülményeinek és feltételeinek radikális javítása,

munkájának folyamatos ellenőrzése, szünet nélkül a

leghibátlanabb, leglelkiismeretesebb munkára ösztönzése, az

esetleg elkövetett hibák számonkérése és bizony szankcionálása

is előtérben kell hogy maradjon. A fentiekre tekintettel észrevételezzü

k a közvetítői tanács

összetételére vonatkozó szabályozási tervet is. Az eljárás

komolyságát veszélyeztetheti a véleményünk szerint túl tágra és

alacsony szintre is nyitott keret. Valamint szükségét érezzük

további garanciális elemek beépítésének, hogy a n

emtelen egyezségek kiküszöbölhetők legyenek. Tekintettel arra, hogy a közvetítői intézmény a hazai

jogrendben tökéletesen új, az eljárás ismeretlen, továbbá, hogy

igen gyakori problémát érint, valamint arra, hogy a beteg és a

szolgáltató közötti konfliktus

ban a beteg a kiszolgáltatottabb,

szükséges, hogy ezt a rendszert bevezetése után, a szükséges

korrekciók elvégzése érdekében is folyamatosan ellenőrizzük. A MIÉP a közvetítői eljárás bevezetésével, a titoktartási

kötelezettségnek az orvosi titoktartás fog

almára való