Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
270 szolgáltató kártérítési kötelezettséget vállal, ezt a kötelezettséget úgyis a biztosító fogja helyette teljesíteni. Ne felejtsük el azonban, hogy a biz tosítótól ezt a szolgáltatást az egészségügyi intézmények vásárolják. Bár a felelősségbiztosítás megkötése kötelező, de az, hogy melyik biztosítóval milyen kondíciók mellett kötik meg a szerződést, a felek szabad akaratán múlik. Nem biztos, hogy minden jog vita esetében érdeke a szolgáltatónak a tárgyalásokba bevonni a biztosítót, hisz az esetleg a biztosítóval történő későbbi tárgyalási pozícióját rontja. Bírósági eljárások során sem válik a per alanyává automatikusan a biztosító. Az természetes, hogy a fel ek megállapodása a biztosítóra nézve nem lehet automatikusan kötelező, de ez abban az esetben is úgy van, ha végig részt vesz a megállapodásokkal végződő tárgyalásokon, hisz észrevételeinek figyelmen kívül hagyásával is megállapodhatnak a felek. Indokolatl an és a szolgáltató érdekei esetleges megsértésének lehetőségét eredményezi a kötelező értesítés, illetve jelenlét előírása. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy az egészségügyi intézmények nem fognak élni az egészségügyi közvetítői eljárás által nyújto tt lehetőséggel. Ez a törvény alapelvével ellentétes, ezért javasoljuk, hogy az ezt szabályozó paragrafus egészüljön ki azzal, hogy a szolgáltató szabadon nyilatkozhat arról, az eljárásba be kívánjae vonni a biztosítóját vagy sem. Hadd tegyek még két megj egyzést, mielőtt befejezem. Mindenki az egészségügyi szolgáltató és a beteg kapcsolatáról beszél, holott pont az amerikai példák kapcsán nem feltétlenül egészségügyi szolgáltató és beteg között alakulnak ki a konfliktusok - nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a szolgáltatást igénybe vevők között. Hisz például a kozmetikai célú sebészet esetében nem beteg fordul a szolgáltatóhoz, vagy
