Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POTÁPI ÁRPÁD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
250 törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen különösen nagyobb vita nem alakult ki, ezért megpróbálom én is röviden összefoglalni ezt. A törvényjavaslat szövegéből és az előterjesztő szóbeli kiegészítőjéből kiderült, hogy a beteg és a szolgáltató között egy új közvetítői, úgynevezett mediációs eljárást kíván megteremteni, amely ha létrejön, permegelőző hatású eljárás lehet. Ezen eljárás, amely egészen új a magyar jogrendszerben, lényege az, hogy minden döntés a felekre van bízva, ők határozzák meg a törvény keretei között az eljárás menetét. Külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közvetítői eljárás hat ékony konfliktuskezelési mód. Kérdésünkre megtudtuk, hogy az Egyesült Államok mellett Európában főleg a német nyelvterületen, de Franciaországban is működik a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között a konfliktusmegoldás ezen lehetősége. Bizottságunk számára az emberi jogok szempontjából nagyon fontos a közvetítői eljárás legfontosabb alapelve: az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget, továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása. A törvényjavaslat 10. §ából m egtudhatjuk, hogy a feleket és a biztosítót az eljárás folyamán, és ha egyezség jött létre, az után is terheli a titoktartási kötelezettség. E kötelezettség az egyik leglényegesebb eleme a közvetítői eljárásnak, hiszen a szolgáltatónak elemi érdeke lehet, hogy mulasztása ne rontsa üzleti hírnevét még nagyobb kártérítés fizetése esetén sem, ugyanakkor ez a beteg érdekeinek is megfelelhet. Az előterjesztő a törvényjavaslat elkészítésekor egyeztetett az adatvédelmi biztossal is.
