Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat; valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
2165 A törvény alapján az a legdöntőbb kifogásunk, hogy a hatálybalépés után egyetlenegy mai szövetkezet sem működhetne Magyarországon, ugyanis ez a törvénytervezet nem ismeri el, azt a szövetkezetek szabadságá t biztosító alapelvet, hogy milyen formában végezze tevékenységét. A termelő típusú szövetkezetekről itt egy szó sem esik. Az üzletrész fogalmát törli és bevezeti a részjegyet, ugyanakkor nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy mennyi lesz a részjegy. Mi hez fogják viszonyítani, hogy mennyi legyen a részjegy? A legnagyobb üzletrésszel rendelkező tulajdonosok üzletrészéhez, és a többieknek be kell fizetniük, illetve mi történik akkor, ha ezeket a részjegyeket alacsonyabb összegen határozzák meg a szövetkeze t tagjai? Tehát bizonytalanság van. Ugyanakkor - mint már elmondtam - előnye ennek a törvénynek, hogy oldja az 1992. évi törvényt. Mára sajnos megbélyegzettek lettek ezek a szövetkezetek. De mégis miért ragaszkodnak a tagok ennyire ehhez a szövetkezeti for mához? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ez jó a tagoknak, jó az egyéni gazdálkodóknak, mert biztonságot nyújt a termelésben, az értékesítésben és a mezőgazdasági termékek beszerzésében is. Nem a szövetkezetekkel van baj, kedves képviselőtársaim, hane m a mezőgazdaság általános válságával kell szembenéznünk és a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességével. Összességében a gazdasági bizottság az új szövetkezetekről szóló törvényt 8 nem, az üzletrészről szóló törvényt pedig 12 nem szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
