Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat; valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2161 A bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Tóth Sándornak. TÓTH SÁNDOR , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdasági bizottság valóban megtárgyalta a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, amely kimondottan csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik. E törvény előzménye az 1992. évi II. törvény, amelynek kimondott célja az volt, hogy a szövetkezetek vagyonát a tagok között nevesítsék, nem titkolva, hogy a szövetkezeti tagok ezzel a hatáskörükkel és jogkörükkel élve a szövetkezeteket széthordják. Ezt a törvényt már akkor szövetkez etidegennek ítélte meg az egész szövetkezeti társadalom, hiszen a szövetkezetekben nem a vagyon nagysága, hanem a részjegy testesíti meg a szövetkezeti tagsági viszonyt, az "egy tag - egy szavazat" elvét. Ez az üzletrész mesterségesen lett bevive az egész szövetkezeti rendszerbe, teljesen idegen tőle, és azóta is időzített bomba módjára ketyeg a szövetkezetek alatt. Ezt a benyújtott törvénytervezetet, ami az üzletrészről szól, úgy ítéljük meg, mint egy végső támadást a szövetkezet ellen, amely mind a külső, mind a belső üzletrésztulajdonosok, tagok és kívülállók üzletrészét egyáltalán elértékteleníti. A legnagyobb kifogásunk az volt ezzel a törvénytervezettel szemben, hogy ezt nem előzte meg hatástanulmány, illetve a bizottság tagjai ezzel nem találkoztak; amit később átnyújtottak, az egy sokkal régebbi kiinduló bázisra épül. Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetkezetek 1998ban több mint 50 százalékos mértékben veszteségesek voltak, 1999ben a szövetkezetek döntő többsége, 6570 százaléka veszteséges volt, és hogy nemcsak a szövetkezeti gazdálkodással van itt
