Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GYÖRKÖS PÉTER (Fidesz):
2081 l ehetővé a százszázalékos szüreti biztonságot. Azokat a kistermelőket, akik szőlőt akarnak értékesíteni, komoly gazdasági kár érné, ha terméküket, szőlőjüket el akarnák adni. Tehát ez a módosítás a termelők érdekeit szolgálná, és így lehetővé tenné, hogy 15 százalékban fajta és évjárat tekintetében házasítást lehetne elvégezni. A másik, ami még nagyon fontos probléma volt, és meg kellett oldani, a kataszteri besorolás, ami az EU törvényeivel összhangban került meghatározásra. A jelenleg érvényes három osztál yból kettőt hoznánk létre, és a kettőn belül pedig egy 1. és 2. alosztályt. Az 1. a szőlőtermesztésre jól alkalmas, a 2. pedig szakmai megkötések mellett lenne alkalmas. Ez azért fontos, mert így az adott hegyközségek meghatározhatnák a rendtartásban, hogy adott területen milyen fajtát és milyen művelésmóddal lehetne termeszteni. A termelőknek azért fontos, különösen az alföldi területeken - köztudomású, hogy a szőlőültetvények közel 70 százaléka III. kategóriájú , nyilván a törvénymódosítással ezeknek a t ermelőknek a létbizonytalanságát megszüntetnénk azzal, hogy az EUcsatlakozás után is számíthatnak támogatásra, hosszú távra is tervezhetnek. A következő, amit mondtunk, a cukorkészítményeknek, a cukornak a borkészítményekben történő felhasználása. Ez az e lőző bortörvénybe valamilyen módon fordítva, rosszul került be. (21.00) Igenis a szénsavas borokhoz, mint a pezsgő, a gyöngyöző- vagy a habzóbor, csak borban oldott cukor felhasználását engedélyezi, cukorszirup felhasználása indokolatlan, a fűszerezett bor okhoz azonban - mint más európai országokban is - engedélyezni lehet a cukorszirup használatát, mivel ezek alacsonyabb kategóriájú bornak minősülnek.
