Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a számvevőszéki bizottság előadója:
1765 e lmondta. A bruttó átlagkeresetek is a tervezetthez közel azonos mértékben nőttek, de a folyó fizetési mérlegben is kedvező tapasztalatokat figyelhettünk meg. Mindezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy rendkívüli árvíz és belvíz sújtotta hazánkat, és az orosz pénzügyi válság is még komolyan éreztette a hatását. A zárszámadási törvényjavaslatot értékelve örömmel állapítottuk meg, hogy fokozatos javulás tapasztalható a beszámolók színvonalában. Mindez akkor is igaz, ha a Számvevőszék jelentése még mi ndig nagyon sok problémára világít rá. Ezek a gondok sokszor épp a parlament mulasztásából nem lettek még orvosolva. Gondoljunk csak arra, hogy a mai napig nem létezik az államszámvitelről szóló törvény. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen horderejű törvényjavasla t tárgyalásakor mindig a hiányosságok kerülnek előtérbe, azok kapnak nagyobb hangsúlyt. Ilyeneket a mi bizottságunk is észrevételezett. Immáron tíz éve hiányzik a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozása, nincs törvényi előírás a zárszámadás szakmai tartalmára, az elszámolás mikéntjét nem szabályozták. A bizottságunk értékelése szerint sajnos továbbra sincs előrelépés a főváros és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban. Rendkívül aggályosnak találtuk azt, ho gy 1999ben 9,7 milliárd forint terhelte a költségvetést a Budapest Bank Bokrosféle 1996os privatizációjából kifolyólag, és a már kifizetett több tízmilliárd mellett még az sem mondható meg pontosan, hogy még mennyit kell az elkövetkezendő években teljes íteni. A bizottsági ülésünkön többen kifogásolták az APEHnél alkalmazott ösztönzési rendszer hatékonyságát, mások a lakásberuházásokra és az autópályaépítésekre fordított
