Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENÁRTEK ANDRÁS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
1746 integrációs vonatkozásai, illetve hogy a költségvet és hatásai a csatlakozás irányába mutatnake, vagy fellelhetőke problémák. Mindezeket vizsgálva a bizottság többségének az volt az összegző véleménye, hogy ha az 1999. év természeti csapásait és gazdasági válságait vesszük számba, akkor nagy eredmény, hog y nemcsak stabilizálódtak a makrogazdasági mutatóink, hanem javultak is. Elhangzott az is, hogy melyek voltak azok a mutatók, amelyeket az Unió is figyel, és pozitív irányú változásai biztatóak. Az államháztartás hiánya alatta maradt a tervezett 4 százalék os GDParányos mértéknek, a kamat 2,5 százalékkal csökkent, az átlagkeresetek 16,1 százalékkal nőttek, a GDPnövekedés 4,5 százalék volt, a foglalkoztatás 3,1 százalékkal bővült, a munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkent. A folyó fizetési mérleg a mege lőző évinél és a tervezettnél is kedvezőbben alakult, és talán a legörvendetesebb dolog az, hogy az antiinflációs politika következményeként 4,3 százalékponttal kisebb lett az infláció, mint az előző évben - és még lehetne sorolni a kedvező mutatókat. A cs atlakozás számára fontos, kiemelt területek közül ebben az évben plusz költségvetési támogatást kapott a közbiztonság, a vidékfejlesztés, az euroatlanti csatlakozás. A bizottság számára az előterjesztők kiegészítő táblázatokat is készí tettek, melyek a végrehajtás integrációs vonatkozásairól adtak bővebb tájékoztatást. A táblázatokból kiderült számunkra, hogy az EUcsatlakozás előkészítése és az acquis átvételének elősegítésére rendelkezésre bocsátott források felhasználása elfogadható, a Phareprogramok esetében azonban a tervezett kiadáshoz képest elmaradás tapasztalható. Sajnos, a jövőben is alapvetően arra lehet számítani, hogy a brüsszeli bürokrácia sajátos döntéshozó rendszere miatt általános érvényű a csúszás. Ezeknek a döntéseknek pedig előfeltétele, hogy a kormány elkülönítse a pénzeket, függetlenül attól, hogy ehhez mikor
