Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 7 (156. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
1220 KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most van 56 éve annak a második világháborús harci cselekménynek, ame lyik tordai csata néven került a hadtörténelembe. Utólagos kiértékelés szerint ez a csata volt a Magyar Honvédség második világháborús legkiemelkedőbb haditette. A tordai csata 1944. szeptember 13ától október 8áig tartott. Jelentősége, hogy a nagyváradi 25. gyaloghadosztály megfelelő kiegészítéssel feltartóztatta azt a szovjet túlerőt, amelyik a lehallgatott értesülések szerint már szeptember 13án menetből akarta elfoglalni Tordát és Kolozsvárt. A szovjet páncélos ék már 13án elérte Tordadélen a felvin ci útelágazást, ahol a 25/IIIas zászlóalj páncéltörő szakasza három harckocsit kilőtt, majd a legyezőszerűen szétterülő hatalmas páncélos tömegből a német páncélrombolók segítségével 17et lőttek ki. A magyar hadosztály két hídfőállást képezett: Tordadél en és Egerbegynél. A védekezők hősiességére jellemző, hogy a Tordától délre levő hídfőállásban harcoló nagykárolyi 25/III. gyalogzászlóaljat, valamint az 1. gyalogezred ott harcoló egyik századát egy rendfokozattal előléptették a nem hivatásos legénységi á llományban. Ez a kitüntetés a magyar hadseregparancsban megjelent, példa nélküliként minősítve mind az első, mind a második világháborúban. A küzdelem kegyetlenségére jellemző, hogy több mint 1500 magyar hősi halott maradt a csata színterén, nem is beszélv e számtalan sebesültről és megnyomorodottról. A csata után tordai nők és férfiak áldozatos, fáradságos munkával gyűjtütték össze a hevenyészett sírokban elföldelt magyar katonákat, sokat azonosítva közülük.
