Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 20 (151. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Munkabér és közteher. Vállalkozóink Európa magas küszöbén" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
194 Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.) Dr. Kelemen András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Munkabér és közteher. Vállalkozóink Európa magas küszöbén" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kelemen András, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: "Munkabér és közteher. Vállalkozóink Európa magas küszöbén" címmel. Tessék, képviselő úr! DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég a bicskei napok rende zvényei alkalmával több kisvállalkozó feltette nekem a kérdést, amelyet gyakorisága miatt ezúton kívánok önnek továbbítani. A vállalkozók abból indultak ki, ha például egy elfogadható havi 50 ezer forintos nettó fizetést veszünk alapul, akkor az ehhez kapc solódó közteher 55 286 forint, tehát mondhatjuk azt is, hogy az állam nagyobb fizetést kap, mint a dolgozó, a munkaadó bérköltsége pedig 105 650 forint. A számítás mögött meghúzódó kérdés pedig az, ha olyan jól áll az ország, mint ahogy azt a híradásokból folyamatosan halljuk, akkor az állam miért ró minden munkaadóra ilyen példátlanul nagy közterhet. Én akkor lényegileg azt válaszoltam, hogy van kormányzati törekvés - és ez érezhető - a közterhek csökkentésére, de ennek nagy féke az, hogy a magyarországi g azdasági fellendülés döntően abban mutatkozik meg, hogy idegen cégek termelik a magyar export csaknem felét, miközben a munkavállalók alig 67 százalékát foglalkoztatják. Így a nemzeti össztermék látványos száma mit sem mond a magyar átlagos cégek helyzeté ről. Ebben a helyzetben az MDF a személyi jövedelemadó és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentését javasolja, mely a munkavállalók és célzottan a kisvállalkozók terheit csökkentené. Örömmel fogadtuk ugyanakkor a kormány tervét a 40 ezer forinto s minimálbérről, de megértem azt a kisvállalkozót is, aki terhei növekedését látja ebben, és a hazai mértékű terhek mellett igen nehéz szívvel gondol arra, hogy neki egyszer, talán nem is sokára, ugyanazon a páston kell versenyeznie a nyugateurópaiakkal. Kérdezem tehát államtitkár urat, milyen lehetőséget és ütemezést lát lehetségesnek a közterhek csökkentésében, lehetőleg úgy, hogy a mentességet nem élvező vállalkozásokat erősíti. Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A kérdésre Varga Mihály államtitkár úr válaszol. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban hadd jegyezzem meg, én is örömmel mentem el a bicskei napokra, ahol a képviselő úrral közösen vettünk részt, és ahol kis- és középvállalkozók jelentek meg és mondták el problémáikat. Ott is azt tudtam elmondani, amit most megerősítek, a kormány célja a megalakulástól kezdve, a kormányprogramban is deklaráltan az, hogy csökkentse a közterhek et. Ezt lépésről lépésre kívánjuk megtenni, hiszen csak úgy lehet közterheket csökkenteni, ha azzal arányosan csökkentjük a közkiadásokat is, hiszen egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra és más egyebekre az országnak áldoznia kell. A kormány már eddig i s tett lépéseket a vállalkozók közterheinek csökkentése érdekében. A munkáltatók társadalombiztosítási járulékai az 1998. évi 39 százalékról 1999ben 33 százalékra
