Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
94 Ezzel a jav aslattal öt párt, köztük a Fidesz egyetértett, tehát nem lehetetlen az, hogy ha a Fidesz esetleg visszatér ehhez a koncepcióhoz - nem is kell '93ig visszatérnie, csak '96ig , akkor az alkotmányban is és a honvédelmi törvényben is azokat a módosításokat az Országgyűlés - a szocialisták, a szabad demokraták, a Fidesz részvételével - megtegye, amelyek mellett a mi javaslatunk alkotmányos lesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Vidoven Árpád úr, a Fidesz képviselője. Megado m a szót. DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt több mint öt órában történelmi vitának lehettünk tanúi e Ház falai között. Történelmi a vita azért, mert a fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, ho gy a közvetlen demokrácia népszavazás melletti másik eszközének, a népi kezdeményezésnek a vitája zajlik. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen üdvözlendő. Nem üdvözlendő már azonban az a dolog, miszerint azt a kérdést... - a népi kezdeményezés által felvetet t kérdés megvalósulásának a feltételei sajnos nem állnak fenn, éppen ezért a holnapi nap folyamán, a szavazás során ezt a népi kezdeményezést kénytelen lesz a FideszMagyar Polgári Párt frakciója elutasítani. Ennek okairól az előttem szóló képviselőtársaim már említést tettek. Tisztelt Ház! A világ országainak hadereje a személyi állomány vonatkozásában három, jól elkülöníthető csoportra bontható fel: általános hadkötelezettség alapján sorozott haderő; professzionális haderő, amely önkéntes és hivatásos áll ományból áll; vegyes rendszerű haderő, amelyben megtalálhatók a hadkötelezettség alapján sorozott és a professzionális állományból álló alakulatok egyaránt. Mint köztudott, a Magyar Honvédség jelenleg ebbe a kategóriába sorolható. Soksok tényező együttese n befolyásolja, hogy az adott ország milyen rendszerben alakítja ki és működteti a haderejét. Az alábbi tényezőket ítélem a legjelentősebbnek: az ország társadalmi berendezkedése, gazdasági fejlettsége, földrajzi elhelyezkedése, a szomszédos és a környező államok társadalmi berendezkedése, az adott ország társadalmának elvárása a haderő felé, a nemzeti és katonai hagyományok. Tisztelt Ház! A rossz emlékű múltban, a hidegháború időszakában két szemben álló szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződé s tekintetében az általános hadkötelezettség alapján sorozott haderő volt a jellemző, hiszen csak így lehetett biztosítani az egymással szemben álló, óriási létszámú tömeghadseregek személyi állományát. A világ az 1980as évek végén jelentősen megváltozott . A bipoláris világ megszűnésével és az 1990 novemberében Párizsban, az európai hagyományos erőkről aláírt CFEszerződés, amely korlátozza a támadó jellegű haditechnikai eszközök számát, egyegy adott országban megteremtette a professzionális haderőre való áttérés alapvető feltételeit, és ezzel lehetőséget biztosít az Európában lévő országok számára is a változtatásra. Ugyanis így adottak a külső körülmények a jól és korszerűen felszerelt, sokcélú felhasználásra alkalmas, gyors reagálásra képes, jelentősen kisebb számú professzionális haderő létrehozására anélkül, hogy az adott ország védelmi képessége csökkenne. Ezt a kedvező helyzetet használta ki már, és áttért a professzionális haderőre az európai országok közül Belgium, Hollandia, Luxemburg, a döntés má r megszületett, az áttérést meg is kezdték Dániában, Franciaországban; a politikai pártok egyetértettek az áttéréssel és a költségek egy részének fedezetére már el is különítettek 220 milliárd lírát Olaszországban. Ezen országokon kívül a NATOszövetségese ink közül professzionális hadereje van NagyBritanniának, az Egyesült Államoknak és Kanadának. A fent említett névsorból is rögtön megállapítható, hogy professzionális haderőre eddig lényegében csak a fejlett országok közül tértek át. Ez nem véletlen, hisz en bár a professzionális haderő fenntartása kevesebb összegbe kerül, mint a sorozotté, viszont az áttérés óriási anyagi áldozatot követel, amely egyrészt a személyi állomány toborzásából, illetményének, élet- és
