Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
84 számára megfelelő körülményt teremtve, a legteljesebb mértékben szavatolja az állam a haza biztonságát. Azt hiszem, hogy az SZDSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtési akció csak ebben a konstellációban vizsgálható meg, hiszen a ké rdés úgy szólt, javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel. Azaz az állam így vagy úgy, de szavatolja a haza biztonságát. A kérdésfeltevés és a kérdés interpretálása a kérdésfeltevés és az aláírásg yűjtés után véleményem szerint akár manipulatívnak is mondható, nem az aláírók, hanem a kezdeményezők részéről. Hiszen a kezdeményezők úgy tettek, mintha nem tudnák azt, hogy a magyar parlament minden pártja, talán a MIÉP kivételével egyetért abban, hogy á t kell térni az önkéntes hivatásos hadseregre. A különbség a magyar parlament pártjai között abban lelhető föl, hogy milyen hosszú intervallumot határoznak meg maguknak - amely teljesíthető, amelyre igen szavazatot tudnak adni - az önkéntes, hivatásos hads eregre való áttérésre. Ezért azt gondolom, hogy az egész aláírásgyűjtésben az volt a manipulatív elem, hogy az SZDSZ úgy tett, mintha az lenne a kérdés, hogy ki támogatja a kötelező sorkatonai szolgálat hivatásos hadsereggé történő átalakítását. A kérdés n em ez. Ezt vegyük is le a napirendről, mert még egyszer mondom, a parlament pártjai, tán a MIÉP kivételével, ebben egységesek. Itt egyetlenegy kérdés volt, hogy 2002től; és ettől kezdve a vitát csak ebben a mederben kellett volna folytatni, és azt gondolo m, világossá is kell tenni a vitát figyelők számára, hogy a magyar parlament nem arról vitatkozik most, hogy önkéntes és hivatásos haderő legyene valamikor Magyarországon, mert ebben egyetértés van. A magyar parlament csak arról vitatkozik, hogy lehetsége se az, hogy 2002től ez bevezetésre kerüljön Magyarországon. (20.00) És hogyha ez a kérdés, akkor nyilvánvalóan nem nehéz kitalálni: a költségekről forog a vita. Én azt hiszem, hogy a vita korábbi menetében mind részünkről, mind Mátrai Márta, mind Márton Attila, Nyitray András, illetve Simicskó államtitkár úr nagyon konkrét és egyértelmű tényeket és érveket sorolt föl amellett, hogy azért nem támogatjuk ezt a kezdeményezést, mert a 2002től történő bevezetését nem tartjuk kivitelezhetőnek. Én is mondanék n éhány tényt, amelyben keveredni fognak a számok és néhány megállapítás. Először is: a NATOcsatlakozás során Magyarország a jelenlegi vegyes haderő állapotában csatlakozott. Még egyszer mondom, a parlament minden pártja gyakorlatilag támogatja ezt az áttér ést. A kormányprogramban hat hónapos szolgálati időt célzott meg a parlament, mármint hogy ezt teljesíti a ciklus végére. Már ma is vegyes rendszer van, hiszen előttünk fekszik a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló határozat módosításáról sz óló országgyűlési határozattervezet. Tehát tudni kell a vitát figyelőknek, hogy ma Magyarországon vegyes rendszerű hadsereg működik; nyilván a tiszt, zászlós, tiszthelyettesek mellett jelentős számú szerződéses állomány, illetve sorállomány végzi a feladat okat. Az 1999. évi költségvetésbe a parlament a megelőző évhez képest 24,6 százalékkal magasabb támogatást szavazott meg a honvédelem számára, a 10 százalékos inflációval szemben ez plusz 14,6 százalék volt, most pedig erre az évre vonatkozóan 43 százalékk al szavazott meg többet, mint a tavalyi évben. Ez a várható inflációhoz képest is igen jelentős többletráfordítást jelent. Azonban nem ettől van több pénz, szeretném cáfolni - szó sincs erről. Ugyanis nem is mertem tovább nézni, csak '92ig, a Magyar Honvé dség fejlesztésre és fenntartásra fordított összegeit ha egymáshoz arányítjuk, akkor gyakorlatilag a fejlesztés szinte eltűnt a teljes költségvetésben, illetve '92ig '89től máris 59 százalékra csökkent a reálértéke a honvédelmi kiadásoknak. Ez azt jelent i, hogy noha a polgári kormány mind '99ben, mint 2000ben jelentős többlettámogatást ad a hadseregnek, ettől nincs pénz a rendszerben arra, hogy átálljon az ország 2002ben önkéntes hivatásos hadseregre. Ez annak teremti meg a feltételét, amit az ellenzék i oldal is nagyon helyesen kifogásol velünk együtt, hogy a jelenleg működő és a reform alá vett hadseregen belül mind a hivatásos állomány,
