Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
80 Az egyszeri átállás 2015ig tartó periódus, amit 1996ban kezdtek el. Akárhogy is számolom, az majdnem 20 esztendő. Már azon gondolkoznak, hogy a polgárok szélesebb körének bevonása a katonáskodásba valami lyen formában még akkor sem lesz kiküszöbölhető, ha át fognak térni. Nézzük meg Spanyolországot! Spanyolországban már eleve egyfajta kettős katonai struktúrán gondolkoznak, hogy legyen egyfajta állandó erejük, amely profikból áll, és legyen egyfajta mozgós ítási tartalék, amelynek a formáját még igazából - legalábbis az én tudomásom szerint - nem dolgozták ki, de mindenféleképpen az átállás során ezt is meg akarják valósítani, hasonlóképpen, mint ahogy mi is ezen gondolkozunk. Olaszországban ugyan kitűzték a 2004re tervezett átalakítást, de egyrészt már most látszik, hogy nincsen elegendő önkéntes, akikkel feltöltsék, azok is elsősorban a kevésbé képzettek közül kerülnek ki, és a realitások azt mondatják velük, hogy a professzionális hadsereg létrehozásának feltételei talán még csírájában sincsenek meg Olaszországban jelen pillanatban, holott 1996ban elkezdték az átalakítást, és 2004ig valószínűleg nem lesz rá elegendő erejük, sem anyagi, sem egyéb szempontból. Amiről itt már beszélt a miniszter úr is: a sk andináv országok. Norvégia - nem akarom megismételni - tőlünk kér valamiféle útmutatást arra, hogy azt a formát, amit mi csak úgy elképzelgetünk - ez a szintén egyfajta kettős honvédségi önkéntes és szerződéses, valamint ehhez kapcsolódó egyéb forma, itt m ost szándékosan nem mondom, hogy mi, mert ez lehet többféle , hogyan tudnák ők bevezetni. Svédországban pedig egyáltalán szóba sem kerül az, hogy a sorkatonai intézményt meg akarnák szüntetni, márpedig Svédország demokratizmusáról, az ott lévő polgári dem okrácia klasszikus liberalizmusáról - még ha nem is liberális kormány vezeti az országot - aligha lehet bárkinek bármiféle kétsége. Tehát ott ez a téma úgymond nem is téma. Természetesen mondhatnánk azt, hogy mit nekünk az, hogy mit akarnak a fejlett Nyuga ton, mi akkor is megcsinálhatnánk, amit akarnánk; de azt gondolom, ha nem akarunk olyan hibába esni, hogy a szomszédaink és egyéb partnereink rajtunk mosolyogjanak, a legjobb, ha tartjuk magunkat ahhoz a bölcs magyar közmondáshoz, hogy más kárán tanul az o kos, tehát mi nem esünk bele abba a hibába, amelyet más országok el sem kívánnak követni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szanyi Tibor úr, az MSZP képviselője. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt az előző felszólalásban elhangzottakhoz szeretnék kapcsolódni. Én magam is tisztában vagyok azzal, hogy a magyar hadsereg hivatásos állományában örvendetes módon egyre több hölgy talál magának hivatásszerűen feladatot. Azt gondolom, ha a nők profi katonának jók, akkor nem tudom, miért kell megkérdőjelezni, hogy amatőr katonáknak miért ne lennének jók. Ez szelekció kérdése. Hozzáteszem - erről képviselőtársaimmal is beszélgettünk , lényegében eg y dolog biztosan elmondható: a hadköteleseknek valamivel több mint a fele garantáltan megússza a hadsereget. Magyarul, azok vonulnak be, akik valamilyen útonmódon nem bírtak már kibúvót találni, vagy adott esetben túl nagy ellenállásuk nincs a dologgal sz emben. Tehát azoknál a nyugati példáknál, amelyek itt vannak, és ahol hadkötelezettségről beszélünk, azért azt is érdemes számba venni, hogy az ki mindenkire terjed ki, és azt végre is hajtjáke és a többi. De igazából nem erről akartam beszélni, hanem ami ről szó volt, a pénz kérdéséről. Pénz van, igenis van, az ország döntésének kérdése, hogy mire fordítja. El tudnék mondani egy csomó olyasmit, ami például helytelenül benne van a 2000. évi költségvetésben, nincs benne a 2001es tervekben és a többi.
