Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
72 Akkor tehát vizsgáljuk meg, hogy két, hozzánk nagyjából hasonló adottságú országban, konkrétan Belgiumba n és az előbb már említett Hollandiában hogyan zajlottak le a folyamatok! Belgiumban a kormány 1992ben hozott döntése alapján 1998. január 1jétől tértek át a teljes egészében önkéntes haderőre. Ennek keretében a haderő létszámát az 1992. évi 87 ezerről ' 98ra 40 ezer főre csökkentették az alapvető haditechnikai eszközök 50 százalékos csökkentésével, a haderő évi költségvetésének változatlanul hagyása mellett. A sorállomány arányát - és itt érdemes figyelni, hogy milyen hosszan tartó is volt ez a folyamat - 1980tól '98ig, tehát 18 év alatt csökkentették le, úgy, hogy '92ben a sorállomány aránya 51 százalék, '93ban pedig 46 százalékos volt. Tehát egy igen hosszú folyamat volt, nem kéthárom évig tartott. Egy másik ország a már említett Hollandia. A holla nd parlament '92 elején hozott döntést az önkéntes haderőre való áttérésről, amelynek határideje '98. január 1je volt. Ezzel összhangban a korábbi 140 ezer fős haderőt 61 ezerre csökkentették, de háború esetére továbbra is fenntartják a sor- és hadkötelez ettséget, így a haderő hadi létszáma a békelétszám kétszerese lehet. Néhány adatot azért érdemes összevetni: Egyrészt a holland haderő 61 ezer fős - mi 45 ezerre szeretnénk csökkenteni a létszámot , és ahogy a professzor említette, közel a tízszeresét for dítják honvédelmi kiadásokra, mint mi Magyarországon. Az előbb a miniszter úr konkrét számokat említett itt: Belgiumot említette, ahol az egy lakosra jutó kiadás 433 dollár, Magyarországon pedig 66 dollár, tehát ha így nézzük, hat és félszeresét költik, mo ndjuk, Belgiumban is átlagosan egy főre, tehát egy fő lakosság után körülbelül hat és félszeresét költik a hadseregre, mint mi Magyarországon. Több nemzetközi statisztikai adat is napvilágot látott, amelyek a NATOtagorszá gok hadseregeinek létszámát, védelmi kiadásait és ennek a GDPszázalékban kimutatott értékét vetik össze. A katonai kiadások GDPből való részesedése az önkéntes haderővel rendelkező országokban a másfélkétszeresét teszi ki, mint azokban az országokban, a hol a sorkötelezettséget fenntartották. Ismét egy számadat, amely hazai adatokat mutat: mai ismereteink szerint egy katona fenntartása közel 640 ezer forinttól 1 millió 600 ezer forintig terjedő összegre rúg, ez beosztástól és kiképzettségtől függ. A szerz ődéses katonák fenntartása - minden juttatással, bérigénnyel, egyéb szociális juttatással együtt - éves szinten megközelítheti vagy meg is haladhatja az 1 millió forintot a mai jövedelmi viszonyok között. De abban tökéletesen egyetértek Mécs Imre képviselő úrral, és a nem túl régen, a debreceni lövészdandárnál tett látogatásom során is meggyőződhettem arról, a dandárparancsnok úr is elmondta, hogy bizonybizony ilyen jövedelmi viszonyok mellett, mint amilyenek ma vannak Magyarországon, nem lehet arra számít ani, hogy sorban fognak majd állni az önkéntes katonák, illetve azok az önkéntesek, akik katonaként szeretnének szolgálni és a kenyerüket így szeretnék megkeresni, hiszen olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy ebből ez nem tartható fenn. Ahhoz, hogy nyugateu rópai színvonalon vagy legalábbis ahhoz közelítő módon lehessen finanszírozni ezt a honvédséget, évente és fejenként nyugodtan számolhatunk egy 4,8 millió forintos átlagos kiadással, ami bizony már egy nagyságrenddel nagyobb, mint az a jelenlegi ráfordítás , amit ma tudunk biztosítani a honvédség fenntartására. Hazánkban az eddig tett intézkedések eredményeként kombinált haderőrendszer van tehát, amely a hadkötelezettségre és az önkéntességre egyaránt épül. Ez a hadkiegészítési rendszer lehetővé teszi a nagy értékű, egyre korszerűbbé váló haditechnikai eszközök mesteri kezelését, alkalmazását és ezen eszközök gondos megóvását, hosszabb időn át történő rendszerben tartását. Az eddig elmondottak ismeretében milyen válasz adható tehát a vitanap kezdeményezői rés zére? Mint azt már elmondtuk, a szándékukkal tulajdonképpen - részben azt lehet mondani - nyitott kapukat döngetnek, mivel a polgári kormány tervei és hosszú távú szándékai között is szerepel egy önkéntes hadkiegészítési rendszeren alapuló professzionális hadsereg megteremtése. Úgy vélem azonban, nem szabad a Magyar Honvédséget újból ellehetetleníteni, védelmi képességét, erkölcsi
