Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
7 Torgyán József, dr. Balsai István, dr. Bánk Attila, dr. Kövér László, Demeter Er vin, Glattfelder Béla, Kuncze Gábor, dr. Stumpf István, Kovács László, Csurka István, dr. Szabó János, dr. Gógl Árpád, dr. Kávássy Sándor, dr. Szakács Imre, Várhegyi Attila, dr. Hende Csaba, Varga Mihály.) Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az Orszá ggyűlés és a magam nevében a miniszter úr kinevezéséhez gratuláljak, és munkájához sok sikert kívánjak! (14.10) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály rendelkezéseinek me gfelelően a mai napon is napirend előtti felszólalásokkal kezdjük meg a munkánkat. Elsőként megadom a szót Szájer József frakcióvezető úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy id ézettel kezdjem hozzászólásomat: "Az első negyedévi gazdasági folyamatok valamennyi magyarországi gazdaságelemző intézetet arról győzték meg, hogy az idén a fellendülés tovább tart majd. A kereskedelmi és a fizetési mérleg, továbbá az államháztartás is a t ervezettek szerint, sőt akár még jobban is alakulhat." A félreértések elkerülése végett, tisztelt képviselőtársaim, ezt a nyilatkozatot nem a kormányszóvivő jegyezte, hanem a Figyelő című gazdasági hetilap. Tisztelt Ház! A folyamatosan bővülő, az Európai U nió átlagát kétszeresen meghaladó mértékű gazdasági növekedés nemhogy az egyensúlyi mutatók romlásával járt volna, hanem azok folyamatosan javulnak. A polgári kormány új gazdaságpolitikájának köszönhetően tehát sikerült meghaladni a magyar gazdaság fejlődé sét hosszú éveken keresztül gúzsba kötő hamis dilemmát, miszerint növekedést akarunk vagy egyensúlyt. A helyes választ a FideszMagyar Polgári Párt már évekkel ezelőtt megadta, most pedig a koalíciós partnereivel együtt a gyakorlatban is bebizonyíthatta: t ermészetesen egyensúlyt akarunk - növekedéssel együtt. Tisztelt Ház! Néhány napja hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal: az első negyedévi növekedés mindössze 0,2 százalékkal kevesebb, mint 7 százalék. Ez az adat a legmagasabb, amióta ilyen számok készülnek. A magyar gazdaság növekedése tehát lényegében elérte a bűvös 7 százalékot, azt a 7 százalékot, amit az előző kormány képviselői, önök, igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, lehetetlennek tartottak. Nem tanulságok nélkül való, tisztelt Ház, ha felidézzük az 1998as választások előtti, a gazdasági növekedés mértékéről folytatott vitákat; a Fidesz akkor azt állította, hogy a gazdaságban benne van a 7 százalékos növekedés lehetősége. Az akkori kormánypártok és szakértőik reakciói több mint hevesek voltak. A szocialisták akkori miniszterelnökjelöltje - akkor még csak egy volt (Derültség a Fidesz soraiban.) - győri kampánynyitóján életveszélyesnek minősítette a 7 százalék megcélzását, egy budai lakossági fóru mon pedig a régi ötéves tervek jutottak eszébe a 7 százalékról. A Nagy Sándor képviselőtársunk által jegyzett Gazdasági Kutatóintézet szerint "a növekedési ütem gyorsítása egyúttal növeli az inflációt és veszélyezteti az egyensúlyt". Petschnig Mária Zita n eves pénzügyi szakértő a Népszabadság '98. március 10ei számban a következőket állította: "Sem a piac, sem a források oldaláról nem reális a 7 százalékos növekedés." Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvaló: a politikai érdektől vezényelt borúlátás ezúttal is hamis volt. Az új gazdaságpolitikai modell eredményeképpen ma kiemelkedő mértékben növekszik a gazdaság, csökken a fizetési mérleg és az államháztartás hiánya, növekszik a foglalkoztatottság, csökken az infláció, még ha ez utóbbi a világpiaci olajárrob banás miatt a vártnál szerényebb mértékben is; a munkanélküliség szintje az Európai Unió átlaga alatt van és tovább csökken.
