Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÍGH ILONA (Fidesz):
362 Sajnos, azóta a kép egyre bonyolultabbá vált, bár az átfogó összefüggések kirajzolódni látszanak. Véleményem szerint az úgynevezett olajügy pusztán egy szelete azoknak a szabályozatlan vagy nem kellően szabály ozott gazdasági folyamatoknak, melyek a rendszerváltást követő két kormányzati ciklust jellemezték. (16.50) A privatizáció, a különös banki hitelügyletek, az olajügyek kapcsán az államkasszából százmilliárdok tűntek el. Az idei árvíz okozta kár kétszerese úszott el a CW Bank, négyszerese a Postabank ügyletei során és sokszorosa az olajügyek kapcsán. Ezekből a pénzekből már az autópályák mindegyike felépülhetett volna, és jutott volna pénz a szociális szférára, nem utolsósorban a keleti országrész felzárkózt atására a fejlettebb régiókhoz. Egyre láthatóbb az a folyamat, amely egyes rétegek törvényellenes vagy éppen a törvény által támogatott mérhetetlen meggazdagodásához, ugyanakkor milliók leszakadásához, elszegényedéséhez vezetett. Ma százmilliárdok szűk kör ökben koncentrálódnak, léteznek több tízmilliárdos tulajdonok, miközben milliók élnek 3040 ezer forint havi fizetésből, ha éppen van munkahelyük. Ma százmilliárdok szűk körökben koncentrálódnak, léteznek több tízmilliárdos tulajdonok, miközben 3040 ezer forintból élnek nagyon sokan. (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiból, közbeszólások: Megakadt!) Emlékeztetem önöket: a FideszMagyar Polgári Párt vezette kormánynak 100 milliárd forint visszafizetését kellett az előző koalíció hagyatékaként átvállalnia. Mi ért? Mert az Antallkormány idején törvényileg az önkormányzatoknak juttatott közművagyon többsége a Hornkormány idején alkotmányellenesen visszaállamosításra került. Ráadásul a privatizációért felelős miniszter úr úgy értékesítette az energiarészvényeket , hogy az önkormányzatokat abból kizárta. A Hornkormány így az önkormányzatok százait sodorta adósságba. Így tisztán és tényszerűen látszik a jogellenes centralizáció, a magyar vidék ellehetetlenítése. Miközben a parlamenti ellenzék kormá nyunkat vádolja hatalomkoncentrációval, előtte talán arról is kellene beszélni, mi történt négyöt évvel ezelőtt, MSZPs képviselőtársaim! A Bokroscsomag idején az akkori kormányzat igen serény és szakértő volt az alsó- és középrétegek jövedelmének megnyi rbálásában (Bauer Tamás közbeszólása.) , de úgy tűnik, szakértelme igencsak beszűkült ott, ahol az igazi nagy összegek tűntek el. A HornKunczekormány idején nemcsak VIPlisták léteztek kiváltságosokkal, de a soha vissza nem folyó, rosszul kihelyezett bank i hiteleknek is voltak kegyeltjei. Tisztelt Képviselőtársaim! Az olajbizottság a korrupciós ügyek megvitatására is hivatott. Az ország mindeddig leghírhedtebb korrupciós ügye, a Tocsikbotrány is joghézag talajára épült, az önök kormányzása idején, ellenzé ki képviselőtársaim! A halasztott vámfizetések körüli visszaélések sem lettek volna lehetségesek törvényi háttér nélkül, mint azt Dunai Imre volt ipari miniszter meghallgatása mutatta. Nem véletlen, hogy tízmilliárdos adók és vámok maradtak megfizetetlenül és behajtatlanul. A szabályozás hiányossága, egyértelműen megfogalmazható: a jogalkotó felelőssége volt. Arra a kérdésre sincs még felelet, hogy az oroszmagyar olajforgalmazó cégek közé miért kívánták beépíteni az Amerikában bejegyzett HFT céget, melynek véletlenül éppen Dunai Imre fia volt a moszkvai képviseletvezetője. (Bauer Tamás közbeszólása.) A mobiltelefonok lehallgatását lehetővé tevő berendezéseket MSZPhez közeli cégek, az orosz államadósság terhére kívánták beszerezni. Egyre inkább kérdésessé válik, kik is az orosz államadósság lebontásának igen nagy nyereséget elkönyvelő nyertesei. Ma egyre többet látunk az eltűnt milliárdokból, és egyre inkább láthatóak a hatalmas vagyonok. De látható az is, hogy a törvénykezés nem csupán réseket, kiskapukat hagyott, hanem több esetben aktívan segítette egyes lobbik vagy hálózatok meggazdagodását, és ezzel hozzájárult széles tömegek, számos önkormányzat és kistérség elszegényedéséhez.
