Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Erkel Tibor (MIÉP) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Képes-e a magyar kormány biztosítani a magyar kulturális értékek jelenlétét és jelenlétüknek az új parazitáktól óvandó biztonságát hazánkban és szerte a világon, vagy ezért a védelemér... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
323 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Erkel Tibor, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti kulturális örökség miniszterének: "Képese a magyar kormány biztosítani a magyar kulturális é rtékek jelenlétét és jelenlétüknek az új parazitáktól óvandó biztonságát hazánkban és szerte a világon, vagy ezért a védelemért vonuljunk a kitaposott úton Strasbourghoz?" címmel. A miniszter úr távollétében, amennyiben a képviselő úr elfogadja, az államti tkár úr válaszol. (Erkel Tibor: Igen.) A képviselő úr elfogadja, így két percben önt illeti a szó. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Csürhetempó! Igen, anarchista csürhetempó belegázolni más érett vetésébe, mielőtt a gondos gazd a learathatná a termését. Márpedig ez történt 2000. augusztus 19én a Margitszigeten, ahol az MSZP budapesti tanácsa megrendelésére, Demszky főpolgármester hivatalának megdöbbentő hozzájárulásával egy akusztikus csürhe szerződésre hivatkozva letiporta nemz eti operánk, a Bánk bán díszelőadását. Végrehajtásra a Danubius Rádió és az általa szervezett haknibrigád vállalkozott. A cél nyilvánvaló és egyértelmű volt: addig bömböltetni egy másra sem alkalmas szemét zenét a szabadtéri színpad közvetlen közelében, am íg a megsüketült zenészek és közönségük csüggedten feláll, félbeszakítja a magyar géniusz remekművét és elkotródik. Utoljára ugyanez a párt a negyvenes és kilencvenes évek között fosztotta meg az embereket jogosan megszerzett javaik, nemzeti örökségük élve zetétől. Akkor ezt államosításnak nevezték, és ők maguk és más a Magyar Dolgozók Pártja nevet viselték hozzá. A megalázásra szánt opera színre hozói, Koltay Gábor igazgatórendező, akit megvertek, nagyszerű művészei és elkötelezett közönségük tudta, hogy e z a tér, ez az este az övék és az emelkedett ünneplésé. Ezért a mű utolsó hangjáig kitartottak. De jogosan várják el a méltó szintű bocsánatkérést. Mi pedig, igen tisztelt államtitkár úr, általában magyarok tudni szeretnénk: képese a magyar kormány biztos ítani a magyar kulturális értékek jelenlétét és jelenlétüknek az új parazitáktól óvandó biztonságát hazánkban és szerte a világon, mert ez a XXI. századi Bánk bán üzenete (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , vagy ezért a védel emért vonuljunk a kitaposott úton Strasbourghoz? (Taps a MIÉP, szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Várhegyi Attila politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár ú r! VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar millennium rendezvénysorozatának eddigi legnagyobb eseménye volt mindaz, ami Budapesten, vidéken, sőt a határokon túl történt az augusztus 20ai hétvégén. Szerény becslések szerint is legalább négymillió polgártársunk ünnepelt és emlékezett méltósággal. Azt hiszem, mindenki kitett magáért. Sajnálatos és bosszantó események azonban most is történtek. Il yen felháborító és megdöbbentő eset volt mindaz, ami a Margitszigeten történt augusztus 19én este. A kormánynak az a szándéka, hogy értékeinket megőrizzük, bemutassuk és mindenki számára elérhetővé tegyük, s ebben megannyi művész volt partnere a kormányza tnak, de leginkább a közönségnek. Kérdésére válaszolva elmondhatom, hogy megkezdtük annak vizsgálatát, hogyan lehetne megóvni kulturális eseményeket botrányoktól, azokat direkten zavarni szándékozó szerveződésektől, illetve hogy a gyülekezési jog gyakorlás áról szóló jogszabályoknak megfelelte az adott rendezvény. Ennek eredményéről a képviselő urat természetesen írásban tájékoztatni fogom. Hadd tegyem azonban hozzá, hogy a nézők és a művészek nevében is remélem, hogy mind a területhasználat engedélyezője, a Fővárosi Önkormányzat, mind pedig a kérelmező, a Magyar Szocialista Párt budapesti tanácsa mihamarabb elnézést kér az érintettektől, mint ahogy ez az ünnepeit tiszteletben
