Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
268 Aztán eltelik 33 év, Magyarországon népszavazást tartanak, és ezen a magyar nép milliói azt remélik szavazataikkal elérni, hogy azok az e rők, amelyek a magyar katonatiszt kivégzéséből szerezték gazdasági, politikai és mindenféle hatalmukat, tűnjenek el, adják vissza, amit elbitoroltak. Ezzel szemben most eltelik tíz év, és ezeknek az erőknek a birtokában, ezeknek a szellemiségét árasztva ké t korlátlan felelőtlenségű társaság is van, amelyik egyet fúj a trombitába, és az Országgyűlés összeül. Ma ugyanolyan korlátlan felelőtlenséggel lehet állítani, hogy a belügyminiszter gyilkosságra bujtott fel gengsztereket, mint ahogy annak idején azt lehe tett állítani, hogy Maléter Pál ellenforradalmár és hazaáruló. Nem a belügyminiszter ártatlanságával foglalkozom, természetesen. Hanem azzal a képtelenséggel, amit az úgynevezett médiatörvény teremtett, amely Magyarországon kívüli erők kezébe adta a két le gnagyobb tömegbefolyásoló földi sugárzást, és semmilyen felelősségi rendszert nem társított hozzá. Ma az MSZP, SZDSZ céljait szolgáló népbutítást és félretájékoztatást kétharmados törvény védi. Egy betanított emberrel külsőbelső felforgatásra szerveződött elemek, szolgálatok belpolitikai válságot tudnak előidézni, és kedvükre gyakorolhatják a "magammal kenlek, nem mással"módszert. A "magammal kenlek be"módszer lényege a következő: a belpolitikai válságot előidéző kiválasztott személy - lehetőleg bűnöző - megvádolja az egész politikai osztályt, azokat is, akik Maléter kivégzéséből szerezték meg a hatalmukat, hiszen ezeknek már úgyis mindegy - ezeket a két kereskedelmi jóvoltából úgyis megválasztják eme bűntényeikkel együtt. (10.10) És így eléri, hogy a köz vélemény mindent összemosva kapjon, és az legyen a véleménye, hogy mind egyforma. Aki be van kenve MSZPkorrupcióval, az már felismerhetetlen. Csak hát közben tönkremegy a magyar állam, a közélet, a hitel, minden elvész, és miközben a két tévé sztárjai mes ésen meggazdagodnak, hazánk olyan befogadó országgá válik, amelyben a magyarnak, az őslakosnak már kedve sincs az élethez, a gazdálkodáshoz - meg aztán nincs is mivel. Vajon mikor vet már véget a Magyar Országgyűlés a versaillesi, trianoni, nürnbergi és t ököli képtelenségeknek? Meddig tűrhető még, hogy tököli szellemiségű sztárocskák vigyék félre a magyarságot, oltsák be önmaga érdekei ellen, hazudjanak büntetlenül? Mikor vesszük észre, hogy kik a magyar demokrácia valódi sírásói? Miért nem szab gátat a ma gyar törvényhozás a felelőtlenségnek? Miért nem mutat rá a hatalom a felelőtlenség eredetére, szervezeti, politikai hátterében megbúvó összefüggéseire? Tisztelt Országgyűlés! Régen a bábokat dróton rángatták a vásárban vagy madzagon. Mi, tisztelt Országgyű lés, hullámhosszon és frekvencián rángatott Országgyűlés vagyunk. Keitel golyó általi halált kapott, Maléter szintén, mi - enyhülvén az idő - az RTL és TV2 sztárbírái kezéből csak életfogytot. De a magyarság halált. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban. - Szórv ányos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezés ezúttal sem történt. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Isépy Tamás frak cióvezetőhelyettes úr, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! A tervezettnél korábbi találkozásunk egy váratlan lehetőséget teremt arra, hogy még az események közelsége miatt az élmény friss melegével mondjak el a FideszMagyar Polgári Párt nevében néhány értékelő gondolatot a millenniumi ünnepekről. Mert aki jelen volt bármelyik rendezvényen vagy figyelemmel kísérte az eseményeket, annak nyilván feltűnt és rögtön é rezte, hogy mintha egy kicsit más, tartalmasabb, közvetlenebb, emberibb és emelkedettebb lett volna most ez az ünnep, mint a korábbiak. Érezni lehetett az ünnep hangulatán az együttünneplés túlcsorduló, felhőtlen örömét, a történelmi hagyományok megelevene dését, az
