Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 20 (151. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - az igazságügy-miniszterhez - "Valóban annyira sürgős-e minden téren az EU-jogharmonizáció, vagy megint átesünk-e a ló túloldalára?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
175 Tudományos Akadémia végre tagjai sorába visszafogadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak egyperces viszontválasz illeti meg a miniszter asszonyt. Öné a szó. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. A rehabilitáció kérdésében az utókor már sokat törlesztett az adóssá gából. Művei ismét megjelentek, tudományos tevékenysége része napjaink történészi gondolkodásának, de ez talán még fájdalmasabbá teszi a tisztességes eltemettetésének hiányát. Ígérem képviselő úrnak, hogy az igazságügyi tárca minden tőle telhetőt megtesz a nnak érdekében, hogy dr. Hóman Bálint maradványai előkerüljenek, és a tudós méltó végtisztességgel legyen eltemetve. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉ P) - az igazságügyminiszterhez - "Valóban annyira sürgőse minden téren az EUjogharmonizáció, vagy megint átesünke a ló túloldalára?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek: "Valóban annyira sürgőse minden téren az EUjogharmonizáció, vagy megint átesünke a ló túlsó oldalára?" Képviselő urat illeti a szó. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Asszony! Tiszte lt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Időről időre, ahogy az európai uniós csatlakozásunk dátuma másmás időpontra vonatkozóan felröppen, elhangzik, hogy mi már hány százalékát teljesítettük jogharmonizációs kötelezettségeinknek, és hogy milyen gőzerővel fol yik a még meglévő hátralékok feldolgozása, hogy ebben is teljes egészében megfeleljünk az Európai Unió ez irányú elvárásainak. De nézzük meg, hogy akik a feltételeket szabják nekünk, hogyan felelnek meg saját elvárásaiknak! Nem mi mondjuk, hanem az Európai Bizottság mintegy egy hónappal ezelőtti tájékoztatása szerint - idézem : "Eddig csak minden tizedik jogszabályt ültetett át saját jogrendszerébe valamennyi tagállam azon direktívák közül, amelyeket a tavalyi év végéig kellett volna meghonosítania. Ezen b elül az Unió gerincét jelentő, egységes belső piacra vonatkozó direktívák közül eddig 13 százaléknyit nem ültetett át jogrendjébe valamennyi tagállam." A mulasztásokban Németország, Olaszország és Franciaország jár az élen. Vajon az EU tagországai miért ne m sietnek a közösségi jogszabályok átültetésével saját jogrendszerükbe? Nyilván azért, mert országaik érdekeit sértik, önállóságát csökkentik ezek a jogszabályok. De ha ezt tudjuk, és tudjuk azt is, hogy az európai uniós tagsággal együtt járó schengeni hat árok magyarok millióit zárják majd el az anyaországtól, és az Európai Unió e téren nem kíván engedményt tenni, akkor minek ez a sietős tempó? És vajon jóke nekünk azok a direktívák, amelyek nagy részéhez az EU tagállamainak sem nagyon fűlik a foga? Miért azzal igyekszünk kitűnni, hogy mi jóval kevesebb derogációt, halasztott bevezetési lehetőséget kérünk, mint annak idején Spanyolország, Portugália vagy Görögország, vagyis a kevésbé fejlett akkori tagjelöltek?