Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
17 örökséggel. (Derültség és moraj a kormánypártok soraiban.) A gazdaság valóban növekszik és stabil, de ehhez a jelenlegi kormánynak alig van köz e (Közbeszólások, derültség a kormánypártok soraiban.) , a növekedés ugyanis '97 óta folyamatos, az infláció '96 óta folyamatosan csökken. Az viszont már a kormány mulasztása, hogy az adott lehetőségeket nem az emberek életkörülményeinek a javítására és nem a jövő megalapozására, azaz nem reformokra és nem fejlesztésekre használta. (Csurka István közbeszól.) Köztudott, hogy a miniszterelnök felfogása szerint Magyarország vagy a polgároké, vagy a szocialistáké lesz. (Közbeszólások.) Ennek következménye, hogy a kormány jövedelem, adó, járulék- és nyugdíjpolitikája, egész támogatási rendszere tudatosan kettészakította az országot. Februári vigadóbeli beszédében a miniszterelnök közel járt az igazsághoz, amikor azt mondta: az ország kétharmada nehezen, fizetést ől fizetésig él; nem mondta, de vannak, akik nyugdíjtól nyugdíjig, munkanélkülisegélytől munkanélkülisegélyig élnek, és milliónyian vannak lecsúszók, elszegényedők. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) És azt sem mondta, de tény, hogy a kormány a nehezen é lők rovására támogatja a tehetőseket. (Közbeszólások.) A kormány nemcsak az életkörülmények, nemcsak az esélyek tekintetében szakította ketté az országot, de politikai értelemben is. Az előző két ciklusban is voltak viták, konfliktusok a kormány és az elle nzék között, de egyik korábbi kormány sem próbálta saját akaratát oly mértékben és olyan módszerekkel az országra kényszeríteni, mint a jelenlegi. (Ifj. Hegedűs Loránt: Jaj!) Egyik sem korlátozta a parlament ellenőrző szerepét, egyik sem gyakorolt a költsé gvetési pénzek elosztásán keresztül nyomást az ellenzéki vezetésű önkormányzatokra. (Rozgonyi Ernő közbeszól.) Egyik sem teremtett kormányoldali egyeduralmat a közszolgálati televízióban és rádióban. (Egy hang: Haha!) (15.00) Tisztelt Ház! A Szocialista Pá rt az elmúlt két évben minden alkotmányos, törvényes eszközt felhasznált, hogy fékezze az ország kettészakítását. Minden esetben felléptünk a demokratikus jogállami elvek és gyakorlat csorbításával szemben, és mindezt következetesen folytatjuk a parlamenti kormányzati ciklus második félidejében is. (Általános zaj a Fidesz soraiban.) Bármennyire reménytelennek is látszik, megpróbáljuk meggyőzni önöket, hogy vannak jobb, az emberek többségének javát szolgáló megoldások is (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bokro scsomag!) , és bízunk abban, hogy ha önök nem is akarják javaslatainkat meghallgatni, figyelnek majd szavunkra az emberek: a saját munkájukból élők, akik számára előnyös lenne az általunk javasolt bérreform, az igazságosabb közteherviselés vagy a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés helyreállítása; a vállalkozók, akik érdekeltek a kiszámíthatóbb feltételekben, a munkabéreket terhelő járulékok csökkentésében, a biztonságosabb beszállítási lehetőségekben; a nyugdíjasok, akik megérdemelnék a 13. havi nyugdí jat, az inflációt tényleg meghaladó, a munkában eltöltött idő hosszát is figyelembe vevő nyugdíjemelést. (Általános zaj. - Ifj. Hegedűs Loránt: Miért nem adtatok?) A támogatásra szoruló családok, akiknek jól jönne a családi pótlék általunk javasolt 30 száz alékos emelése; a hátrányos helyzetű családban született fiatalok, akik szintén szeretnének korszerű, versenyképes tudáshoz, munkahelyhez és lakáshoz jutni; az egészségügyben dolgozók és a betegek; a mezőgazdaságból élők, a vidéken élők, akik szeretnének v égre kiutat látni a válságból. Tisztelt Ház! Tisztelt Kormány! Örülnék, ha egyszer, legalább most, az első félidő végén érdemi választ kapnánk a felvetéseinkre. (Dr. Kosztolányi Dénes: A szovjet testvérek kimaradtak a felsorolásból!) Örülnék, ha vá laszként nem évtizedekkel korábbi, olyan bűnöket olvasnának a fejünkre, amelyekhez semmi közünk. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Örülnék, ha nem a mi kormányzásunknak a gazdaságot stabilizáló kényszerlépéseivel takaródznának, figyelmen kívül ha gyva az 1994es és az 1998as gazdasági mutatók közötti óriási különbségeket. Igazán persze annak örülnék, ha a második félidőben megpróbálnák jóvátenni az első félidő súlyos mulasztásait. Ez ugyan talán nehezítené a mi dolgunkat a 2002es választásokon, d e hasznára lenne az országnak, és ez a legfontosabb. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
