Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
129 Igaz, hogy ez a rendelet csak januárban, január 1jétől lépne hatályba, de a rendeletalkotás megtörtént már tavasszal, és Juharos képviselő úr ehhez a jogi aktushoz utólag, ősszel előírna egy feltételt - ezt hívják visszamenőlegesség nek. És ha valami sérti a jogbiztonságot - hangsúlyozom: ebben az esetben formailag is , akkor ez nyilvánvalóan az. Avarkeszi úrral egymástól függetlenül, párhuzamosan benyújtott javaslatunk ennek a visszamenőlegességnek a megszüntetésére irányul. Őszinté n szólva még azt a kérdést is feltehetném Juharos képviselő úrnak, hogy miért csak a 2000. évben meghozott adórendeletekre érvényesíti ezt a klauzulát, miért nem az összes, mondjuk, '97 óta meghozott rendeletre mondja ki azt, hogy csak akkor érvényes, ha u tólag beszerzik hozzá a kerületek egyetértését. Hiszen az, hogy egy fél évvel vagy másfél évvel korábban történte a dolog, az ebből a szempontból mindegy! Az, hogy a '98as rendelet már hatályba lépett, a 2000ben hozott meg még nem lépett hatályba, az eb ből a szempontból közömbös, hiszen a szabályozás a rendeletalkotásra vonatkozik, és nem a hatálybalépésre. Ezzel is csak azt akartam érzékeltetni, hogy mennyire képtelenség az, amit Juharos képviselő úr törvényjavaslata ebben a hatályba léptető rendelkezés ben tartalmaz. Úgyhogy arra kérem tisztelettel az előterjesztőt: fontolja meg még egyszer a módosító javaslatunk elfogadását. Cserébe azzal tudom kecsegtetni, hogy ha elfogadja, a magam részéről akkor sem fogom a törvényjavaslatot megszavazni (Dr. Juharos Róbert felnevet.) , mert túl azon, hogy ez a rendelkezése visszamenőleges és ezáltal szerintem is alkotmánysértő, emellett azt a politikai célt, amit el akar érni, azt akkor sem helyeslem. De még egy megjegyzést teszek. Volt egy árulkodó megjegyzése Juharos képviselő úrnak a 2. § indoklásában. Azt mondta, hogy ez ugyan furcsa, de másképp nem tudja a kívánt célt elérni - ugye, ezt mondta? (Dr. Juharos Róbert bólogat.) Azt gondolom, hogy egy jogállamban előállhat, hogy vannak olyan céljaink, amelyeket a magunk részéről kívánatosnak tartunk, de a jogbiztonság mellett nem lehet elérni. És az a törekvése Juharos képviselő úrnak, hogy a 2000 folyamán már meghozott önkormányzati rendelet, amelyben őt leszavazták, ne léphessen hatályba, az bizony egy olyan célja Juha ros úrnak, amit jogállami keretek között Juharos úr nem érhet el, csak a jogállam megsértésével érheti el. Ha az a célja, hogy 2001ben másképp történjenek a dolgok, az nekem nem rokonszenves, de az nem sérti a jogállam alapjait - csak éppen azt sérti, hog y a Fővárosi Önkormányzat is egy önkormányzat, amelynek önkormányzati jogai vannak. De ez a dolog a jogállam alapjait sérti. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólá sra jelentkezett Juharos Róbert képviselő úr. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Kedves Bauer Képviselőtársam! Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában arra a kérdésre válaszolnék csak, hogy miért a 2000. évben elfogadott rendeletekre terjedne ki ennek a jogszabályn ak az alkalmazása. Azért, mert a hatályos joganyag jelen pillanatban még úgy rendelkezik: adót megállapítani úgy kell és úgy lehet - és a helyi adóra is vonatkozik ez a szabályozás , hogy azt csak a következő év január 1jétől lehet hatályba léptetni. Teh át értelemszerűen az ebben az évben elfogadott rendeletekkel tudok megállapítani új adómenet a következő évre, sem a későbbiekkel, sem a korábbiakkal nem nagyon lenne ez működőképes. Ha viszont a 2000. évet megelőző rendeletekre is kiterjeszteném a hatályá t, akkor valóban beleütköznék a visszamenőleges hatály tilalmába is. Ugyanakkor nem is lenne célszerű felforgatni teljes mértékben a jelenlegi fővárosi rendszert, ezt nem is akarja senki. (Bauer Tamás: Miért?!) Tehát például a hatályos iparűzési adó beveze tését ilyen értelemben nem kívántuk támadni; azzal viszont semmilyen körülmények között nem értünk egyet, hogy teljes mértékben elvonásra kerüljön a kerületi önkormányzatoktól a helyi adó. A helyi adó semmilyen önkormányzattól nem kerülhet teljes mértékben elvonásra. Egyébként ha ez fordítva lenne és teljes mértékben a kerületekhez kerülne telepítésre az összes helyi adó, azzal ugyanúgy nem