Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF):
97 folyik; a másik pedig az, amelyet vagy elkövetett, vagy nagy valószínűséggel megállapítható , hogy szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekményt követne el szabadlábon hagyása esetén. Én azt hiszem, hogy nem igazából gyakorlati indokai vannak az új szabályozásnak, hiszen ha megvizsgáljuk a büntető törvénykönyvet, akkor nagyon kevés olyan b űncselekmény tényállásával találkozhatunk, ahol a Btk. lehetőségként nem tartalmazza szabadságvesztés büntetés kiszabását, tehát csak ennél enyhébb büntetéssel fenyegeti az adott cselekményt. Így inkább azt hiszem, hogy az Alkotmánybíróság álláspontját kel l elfogadnunk, hogy ez a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló szabályozás, amelyet a javaslat tartalmaz. Még egy ok miatt kértem szót. Fontos rögzíteni azt, hogy nem összemosandó a két dolog: ez a szabály, amit most a törvényjavaslat megváltoztatni s zándékozni, becslésem szerint 1973 óta fennáll (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , tehát nem egy korábbi és a jelenlegi kormány által meghozott rendelkezésnek az alkotmányossági kontrollja folytán merült fel az új szabályoz ás kényszere. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Horváth Balázs úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A benyújtot t törvényjavaslat három csomóponton fogja meg a módosítandó büntetőeljárásjogi törvényt. A harmadikról - csakúgy, mint Csákabonyi képviselő úr , lévén technikai módosítás, szólni nem kívánok. Az a két módosítás azonban, amely valóban csak technikai jelle gű, olyan súlyos alkotmányos aggályokat vetett föl, illetve az aggályok kiküszöbölésére irányul, hogy pár mondat erejéig kénytelen vagyok a Fórum álláspontját kifejteni. A Fórum mindig, és remélem, a jövőben is az alkotmányszerű gondolkodás és törvényalkot ás talaján áll, következésképpen az alkotmánybírósági döntéseken alapuló eljárásjogi törvénymódosításokat támogatjuk és a Háznak elfogadásra ajánljuk. Rendkívül súlyos kérdésekről van azonban szó. Az első egy alapvető, most már az évszázadok, évezredek sor án belénk rögzült büntetőjogi, inkább eljárásjogi alapelvhez tér vissza akkor, amikor módosítja a nem vitásan elhibázott Be.t, amit mi hibáztunk el. A büntethetőséget megszüntető okok tulajdonképpen két csoportba sorolhatók, abból a szempontból, hogy a me gszüntető okot hogyan produkáljuk: az egyik az elkövető személyéből, magatartásából következik; a másik pedig egy másik, az ő érdekkörén kívüli okból következik, amelyhez nincsen köze - időmúlás, nem akarok itt elméleti jellegű előadást tartani. Ez a törvé nymódosítás, amelyet most, remélem, az Országgyűlés elfogad, egy olyan, a vádlott személyéből, döntéséből következő, büntethetőséget megszüntető okot emel vissza az eljárási törvénybe az átmeneti időszakra, amely az ő döntéséből következően - ahogy az imén t mondtam - az eljárás megszüntetését teszi lehetővé. Figyelemmel arra, hogy ez az általunk elfogadott törvényből nem következett, hiszen az anyagi jogszabályok módosításával nem futott szinkronban az eljárási törvény módosítása, az eljárás lehetetlenné te tte azt, hogy az az úgymond bűnbánó, reparáló vádlott is meneküljön a büntetőjogi felelősségre vonás elől, aki hajlandó volt alávetni magát, és ezt produkálta is - a gyógyításra gondolok , ezért e törvényhely megalkotása, illetve módosítása feltehetően sz ükséges. Rendkívül fontos és nagy jelentőségű azonban, és ez már valóban húsbavágó - elnézést a közönséges kifejezésért , az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatos módosítás. Az Alkotmánybíróság az idevonatkozó rendelkezést hatályon kívül helye zte, megállapítva azt, hogy a bűncselekmény elkövetése önmagában vagy annak a lehetősége nem indukálhat olyan döntést, hogy a személyes szabadságától az elkövető vagy a gyanúsított, a terhelt megfosztható legyen.
