Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
93 az átmeneti szabályt meg kellett volna teremteni, és ez elmaradt, úgyhogy mindenképpen támogatni kell ezt a jogtechnikai pontosítást. A 2. § témája az előzetes letartóztatás foganatosításának feltételeit szű kíti, pontosabban az Alkotmánybíróságnak az a döntése, amely kimondja, hogy az a korábbi szabály - tehát a régi, nem az e kormány által hozott büntetőeljárási szabály , amely akkor is lehetővé teszi az előzetes letartóztatásbavételt, amikor a szabadságve sztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetője esetén valószínűsíthető, hogy új bűncselekményt követ el, és nem szűkítette le azzal, hogy az új bűncselekménynek is szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménynek kell lennie, ez valószínűsíthető. Ez volt az az indok, amely miatt az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítette, és lényegében tehát ez az előttünk fekvő módosítás ennek tesz eleget, és ezzel a szabadságvesztéssel fenyegetettséget, csak az ilyen bűncselekményt emeli be a körbe, és csak ekkor lehet előzet es letartóztatásba helyezni. Hadd jelezzem újra, mert látni kell - és Gyimesi képviselő úr ugyan elment, de ő jelezte , azt az alapvető problémát érdemes szemünk előtt tartani - tudniillik ennél is fölmerül , hogy egy dolog, hogy mi van leírva a törvényb en, és nagyon fontos tudni - tudniillik akik szakértők, ügyvédek, folyamatosan ebből élnek, tehát jogászok, sokkal jobban tudják , hogy a leírt törvény mellett a leírt jogszabály mellett van egy viszonylag stabil gyakorlat is. Tudjuk nagyon jól, hogy péld ául a büntetéskiszabási gyakorlatban - ha 1től 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik, akkor - 99,9 százalékban lényegében esély sincs arra, hogy valóban börtönbe kelljen mennie. Felfüggesztett börtönbüntetést kap, nagyon enyhét. A lényeg tehát az, hogy a törvény szavával ellentétben - ami alapján 3 évre börtönbe kerülhet , ténylegesen 99,9 százalékban nincs esély, hogy odakerüljön. Aki folyamatosan joggal foglalkozik, tudja ezt az eltérést. Ezzel szemben, amikor pont Gyimesi úr jelezte, hogy tízez rével fogják börtönbe vetni, mert elvileg 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, a jogász tudja nagyon jól, hogy 0,1 százalékban lehetséges csak, amikor tényleg ilyen feltételek vannak jelen, amelyek valóban a nagyonnagyon ritka kivétel mellett is val óban létrehozzák ezt. A gyakorlatot ismerve ezek általában jogosak is. Ugyanez van az előzetes letartóztatásnál. Tudniillik az előzetes letartóztatásnál úgy tűnik - és hadd jelezzük, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja az előzetes letartóztatásnak ezt a visszafogását , de ténylegesen azt lehet mondani, hogy az előzetes letartóztatás gyakorlata, aránya az elmúlt tíz évben nagymértékben csökkent. Egy példát mondok, hogy lehessen érzékelni, hogy ténylegesen mikor ítélnek, mikor szabják ki az előzetes leta rtóztatást sokszor. Volt egy nagyon komoly zsarolás miatt végül elítélt elkövető, akit azért ítéltek el, mert zsarolás közben lelőtte, hasba lőtte az egyik áldozatát, egyik zsaroltját. Ez tulajdonképpen nem volt teljesen szándékos, csak fenyegetni akarta, de életveszélyesen fenyegette, zsarolta, és ezután kapott, azt hiszem, két év letöltendő szabadságvesztést. Utána úgy derült ki - és nem került előzetes letartóztatásba , hogy a gengsztertársai utólag kivégezték, és akkor derült ki, hogy ennek be kellett volna vonulni. Nagyon súlyos bűncselekményt követett el. Az, hogy két évet kapott, ha jól emlékszem, már önmagában az alacsony büntetéskiszabás egyik példája, de ilyen esetekben is szabadon volt, és mondom, a gengsztertársai lőtték le. Tehát sok szempontbó l úgy lehet mondani, hogy a társadalmi veszélyesség - és ami az előzetes letartóztatásnál van , az elkövetett bűncselekmény jellege ténylegesen nagyon nagy... Úgy lehet mondani, hogy a bírói gyakorlat abba az irányba vitte el az utóbbi években, hogy amiko r nyilvánvalóan ki kéne szabni, akkor sem szabják ki, nem rendelik el az előzetes letartóztatást. Itt is látni kell, hogy a jogszabály, a jogi feltétel és a tényleges elrendelés gyakorlata között nagy különbség van. Ennek ellenére hadd jelezzem, hogy a Füg getlen Kisgazdapárt természetesen támogatja ezt, mert nem vitás, hogy a jogszabály szintjén is, amennyiben valóban nem felel meg az alkotmányos
