Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 3 (125. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
920 Azért mondom ilyen furcsán, talán körmönfontan fogalmazva, mert azt gondolom, hogy a valóság, az önkormányzatok élete úgy működik, hogy sokszor elég nehéz megkülönböztetni a téve dést a rossz szándéktól és a korrupciótól. A korrupciót amúgy is nehéz bizonyítani, de például, amikor egy önkormányzati vagyon értékesítésénél meglepően alacsony áron kel el, vagy a nyilvános pályázatot megkerülve kel el egy vagyontárgy, akkor gyanús. És itt, a korrupció szűrésében, éppen azért, mert a büntetőjognál is azt tapasztaltuk, hogy a bűncselekmény felfedezésétől való félelem a visszatartó erő, itt pedig, azt gondolom, a nyilvánosság, tehát a nyilvánosság számára milyen jelzése van egy jelenségnek . Abban, hogy a nyilvánosságot segítsük és abban, hogy viszonylag tisztán lássunk, szerintem jól el kell különíteni, hogy ki kinek az érdekét képviseli. Ezért mondom, hogy nagyon jó a preambulum fogalmazása, mert az a leglényegesebb szempont ebben az össze férhetetlenségi gondolkodásban, hogy az általános választópolgári érdek legyen az, amit képviselnek, nem csak egy szegmens kiemelten, nem csak egy másik szegmens. Hiszen ha van, mondjuk, egy átlagos méretű önkormányzat, és van két saját gazdálkodó szerveze te, gazdasági társaság, ha ezeknek a vezetői bent vannak a képviselőtestületben, akkor így vagy úgy, de abba az irányba a költségvetés némileg el fog húzni. És lehet, hogy ez úgy tűnik, mintha egymás között nem haladná meg a tisztesség határait, de ha arr a gondolunk, hogy az a polgár, aki nem vesz részt másképpen ebben a közéletben, mint azzal, hogy a szavazatát leadja, hogyan gondolkodik és annak mi az érdeke, ez a lényeg. Szerintem az önkormányzatoknak és a képviselőknek is mindig azt kell szem előtt tar tani, mi az átlagos polgár érdeke. Lehet a speciális érdekeket is nézni, mondjuk, a mozgássérültek esetében vagy valamilyen hátrányos helyzetűek érdekében, de az alapeset az, hogy nem szabad elhúzni egy irányba, mert valamelyik másik érdek, amelyik részét képezi a polgárok érdekeinek, akkor sérül. Ezt azért mondtam most el, mert az összeférhetetlenség eseteit véleményem szerint ez indokolja leginkább. Amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet elmenni az összeférhetetlenség szabályozásában, akkor szem előtt kell tartanunk azt, hogy a gyakorlat, az élet valamennyi jelenségét nem lehet, nem tudjuk leírni. Amikor szóba kerül az, hogy a házastársi összeférhetetlenség vagy a közvetlen hozzátartozói összeférhetetlenség szabályozhatóe, lassan odajutunk, hogy ezekbe n a finom rétegekben már túlszabályozzuk, túlszabályoznánk az önkormányzatok életét. A másik kérdés, ami fontos, hogy tulajdonképpen a mai jogszabályok lehetővé teszik a furcsa vagyongyarapodások figyelemmel kísérését - nem a nyilvánosság, de legalábbis az adóhatóság szempontjából , viszont nem nagyon látszik annak semmi jele, hogy a furcsa vagyongyarapodások felszínre kerülnének. (9.10) Az üvegzseb elég szemléletes kifejezés, a fővárosban gyakran használjuk, sőt egy olyan határozat született, hogy vagyonn yilatkozatot tegyenek a főváros képviselői. Az országgyűlési képviselőknek nem új ez az eljárás, és azt gondolom, a közéletben hasznos, ha visszatartja az embereket attól, hogy megmagyarázhatatlan forrásokból jelentős vagyongyarapodást érjenek el. A megbíz atás keletkezése és megszűnése valóban érdekes kérdés, bár azt hiszem, az a rész, hogy pontosabban szabályozzuk, hogy az esküvel lép jogaiba az önkormányzati képviselő, jelentős. Nem érzékeltem, hogy ilyen átmeneti időszakban furcsa események történnének; ha valaki a megválasztás és az eskütétel között egy polgármesteri hivatalba bemegy, és ott a jövőre vonatkozóan tesz egykét kijelentést, ez ugyan furcsa lehet, de jelentősége az összeférhetetlenséghez képest véleményem szerint kisebb, ugyanakkor fontos az ilyenfajta pontosítás. Ami a hatálybalépést illeti, sokan beszéltek már erről. A hozzászólók egy része azt jelezte, hogy nem tekinti visszamenőlegesnek azt, ha, mondjuk, három hónappal vagy 60 nappal a kihirdetés után életbe lép a gazdasági, intézményi va gy tisztviselői összeférhetetlenség. Ami a gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, ott már az előttünk álló két évre is előnyöket rejt magában az (Az elnök a
