Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez k... - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
858 Elsőként megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, egy igen fontos vitán veszünk részt, akik jelen vagyunk. A demokratikus rendszereket nem az különbözteti meg az önkényuralmi rendszerektől, hogy a demokráciákban nem történnek disznóságok, nem történnek visszaélések, hogy a demokráciában a politikusok nem szoktak félrelépni, nem szoktak mindenféle helytelen dolgot cselekedni, hanem az különbö zteti meg, hogy a demokráciákban az ilyen cselekményeket a demokratikus intézmények - nevezetesen az Országgyűlés - kivizsgálják és megalapozott képet adnak a közvélemény számára arról, hogy mi is történt, és ennek eredményéből azután a politikusok - a köz vélemény nyomására - levonják a szükséges következtetéseket. Önkényuralmi rendszerekben viszont a különböző politikusi hibák, félrelépések, disznóságok pártatlan, elfogulatlan, a nyilvánosság kontrolljának megfelelő kivizsgálására nem szokott sor kerülni. Azt hiszem, ebből a szempontból kell mérlegelnünk azt, ami itt történt és történik. Ebben a felszólalásomban önmagában szeretném ezt a benyújtott jelentést vizsgálni, és egy második felszólalásban pedig - miután 10 perces időkeret van - szeretném belehelye zni ezt egy szélesebb keretbe, visszatérve Kosztolányi elnök úr bevezető szavaira, amelyekkel a mai expozéját indította. De mondom, most megmaradok magánál a jelentésnél. Mi is a kiindulópont? Én azok közé tartozom - Nyitray Andrással ebben talán nem értün k egyet , akik azt gondolják, hogy ez az egész folyamat, ez az egész vizsgálódás Orbán Viktor miniszterelnök úr 1998. augusztus 25ei bejelentésének a folyományaként történt. Másképp nem jutott volna eszébe még a Fideszfrakciónak sem, hiszen, mint tudjuk , a vizsgálóbizottságot, hogy ez lesz, Szájer József frakcióvezető úr azon a napon és ott, a Fidesz választmányán ígérte meg, miszerint a Fidesz ezt kezdeményezni fogja, és nem attól függetlenül. Mi is volt ez az augusztus 25ei bejelentés? Hogy csak néhán y mondatot idézzek a tudósításból: "Orbán szerint az elmúlt néhány napban az állami intézmények élére kinevezett vezetőket személyüket érintő, megalapozatlan támadások érték. A kormány birtokába olyan dokumentumok kerültek, amelyek egyértelműen bizonyítják , hogy egy jól felépített rágalomhadjárattal van dolga a kabinetnek. E rágalomhadjárat alapját még az előző kormány idején, 1997ben elvégzett titkos törvénysértő adatgyűjtés alapján igyekeztek felépíteni." Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét e nnek a bejelentésnek néhány nagyon fontos elemére. Az egyik: ez a bizonyos titkos adatgyűjtés, amelyről szó van, összefügg azzal az úgynevezett rágalomhadjárattal, amelyet a kormány által frissen kinevezett személyek ellen állítólag a sajtóban indítottak, tehát az adatgyűjtés kapcsolódik Simicska Lajos úr, Gansperger Gyula úr és mások személyéhez. (14.30) A második fontos elem - nagyon fontos : egy adatgyűjtésről beszélt a miniszterelnök úr. Még Kosztolányi úr is azt mondta az expozéjában, hogy a törvényte len titkos adatgyűjtés, tehát nyilvánvalóan egyvalamiről van szó. A harmadik fontos elem, hogy az adatgyűjtés többes számban, Fideszpolitikusok és családtagjaik ellen irányult - nem akármiről van szó , hogy volte valami törvénytelen. Itt egy meghatározo tt adatgyűjtésről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök úr, amely több, sok, méghozzá el is mondta, 27 személy - Fideszvezetők és családtagjaik - ellen irányult. A negyedik elem pedig, hogy itt törvénytelen, titkos és közpénzből finanszírozott adatgyűjtésrő l volt szó, ráadásul még az "elrendelt" kifejezést is használta, világossá téve azt, hogy ezt valamilyen állami szerv rendelte el. A további fontos fejlemény az volt, hogy még azon a napon Szájer frakcióvezető úr magyar Watergatenek nevezte - tehát lehall gatási ügynek nevezte, mert a Watergateügy, mint tudjuk, lehallgatási ügy volt , lehallgatási ügynek nevezte ezt a bizonyos ügyet.
