Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
814 annál kevesebbet, attól függően, hogy szükség volte új iroda kialakítására, átalakít ására a térségi feladatot ellátó kisvárosban vagy sem. A másik ilyen törvény a közterületfelügyeletről szóló törvény volt. Ha az elfogadott törvény előírásainak megfelelő, vagy csak azt közelítő közterületfelügyelet működtetését szeretnénk bevezetni, akk or mindez 810 millió forinttal kerül többe. Ellentétben Pap János képviselő úrral, én úgy látom, hogy folytatódik az a tendencia, hogy az állam egyre több feladatot ad át az önkormányzatoknak, úgy, hogy nem rendeli hozzá a szükséges forrásokat, és ez nem jó, óhatatlanul helyi feszültséget generál. Ha a testület az elért ellátási színvonalat tartani akarja, akkor a többletterheket vagy a lakosságra hárítja, vagy ha ezt nem teszi, akkor útja menthetetlenül az eladósodáshoz vezet. Kinek jó ez? Mondanivalóm má sodik részében a szelektív hulladékgyűjtésről szeretnék szólni - előttem már többen érintették ezt a kérdést. Véleményem szerint az csak részletkérdés, hogy a törvénytervezetben nincs definiálva a szelektív hulladék mint fogalom, de a szelektív hulladékgyű jtés bevezetéséről rendelkezik. TuriKovács Béla képviselő úr említette, hogy a '80as évek közepétől Ausztriában folyik, tart, megszervezésre került a szelektív hulladékgyűjtés. Szeretném elmondani, hogy itt, Magyarországon is tudok olyan várost, ahol a ' 80as évek közepe óta nagy odafigyeléssel szervezik a szelektív hulladékgyűjtést. Ez az előbb említett térségi feladatot ellátó kisváros, nevezetesen Kazincbarcika, amelynek az országgyűlési képviselője vagyok. Tehát a '80as évek közepe óta egyre több kon ténert helyezünk ki, a városban ma is 810 helyen szervezzük a szelektív hulladékgyűjtést. Azzal is egyetértek, amit Lezsák képviselő úr mondott, illetve Tóth István képviselő úr, hogy az iskolákban is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tudatformálás ra. Ebben a kisvárosban másfél évtizede kiemelt figyelmet fordítanak a szaktantermek kiépítésére, oktatóközpont kialakítására, különböző nagyrendezvényeket szervezünk, tehát számunkra, igenis, fontos a tudatformálás. És azt kell elmondanom közel két évtize d eltelte után, hogy bizony, nagyon nagy nehézségbe ütközik még ma is, ennyi munka után is az, hogy a lakosság természetesnek vegye, hogy a hulladékot szelektív módon gyűjtse, és a kihelyezett konténerbe helyezze el azt. De nem adjuk fel, és elért eredmény einket óvni szeretnénk, pedig tudjuk, hogy végül is mi lesz a szelektív módon összegyűjtött hulladék, az üveg, a papír és a különböző textíliák sorsa: végül is kikerül a kommunális hulladéklerakóba, mert nincs senki, aki vállalkozna a feldolgozó háttéripar megteremtésére. Az európai uniós tagfelvételre várva épp ideje lenne már végiggondolni a környezetvédelmi háttéripar kiépítésének feltételrendszerét, aminél az állam részvétele véleményem szerint elengedhetetlen. Jó lenne, ha elindulnánk ezen az úton, add ig is, amíg nem lesz túl késő. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Újabb kétperces hozzászólások következnek, először Tóth István képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Ház! Örömmel hallottam képviselőtársunk, polgármesternő felszólalásában a szívós tudatformálásról. Természetesen ez mindenhol megkívánná ezt a témát, minden önkormányzatnál. (11.10) Ugyanakkor nehezményezi, hogy a kötelező közszolgált atás az önkormányzatokra olyan terheket ró, amelyeket nem tud vállalni a mostani finanszírozás mellett. Nagyon sajnálom, hogy tisztességes költségszámítással, költségkimutatással nem tudják ezt megoldani.
