Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SIMON MIKLÓS (FKGP):
798 Tehát javaslom a tisztelt Országgyűlés tagjainak, hogy szavazatukkal majd támogassák a növényvédelmi törvényt, és ha az Országgyűlés elé kerül, a növényvédelmi, növényorvosi kamarai törvényt is. Külön köszönöm Csatári ké pviselőtársam elismerő szavait, amelyeket irányomban hangoztatott. Több képviselőtársam ül itt a padsorokban, akik az elmúlt 50 évben a tanítványaim voltak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. Igen, Simon Miklós képviselő úr jelezte a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, hogy szót kér. Önt illeti a szó, képviselő úr. DR. SIMON MIKLÓS (FKGP ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A növényvédelem jogi alapjait, feladatait az 1988. évi II. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, egységes szerkezetű 5/988. számú MÉMrendelet szabályozza, néhány módosítással aktualizálva. A szaktá rsadalom joggal várja el az Országgyűléstől, hogy mielőbb megalkossa a növényvédelmi törvényt, amely a Magyar Köztársaság ez irányú cselekvéseit az Európai Unióhoz való csatlakozásakor konformmá teszi. Talán ez az a szakmai törvénytervezet a rendszerváltás t követően, amely mindig lemaradt a parlamenti szereplésről, holott a mezőgazdaság növényegészségügyi biztonságának fenntartásához nélkülözhetetlen egy egységes szemléletű viselkedési forma; mindezen túl a nemzetközi együttműködés növényvédelmi kérdéseit is leszabályozná az ott alkalmazott jogi normák értelmében. A benyújtott növényvédelmi törvénytervezet nemcsak az uniós keretszabályok mechanikus átvételéről szól, hanem egy olyan korszerű szemléletváltást is tükröz, amely kapcsán a károsítók irtásának elv akult kötelezettsége helyébe a biológiai sokféleség, biodiverzitás védelmét szolgáló kártételi kockázatszabályozás lép. Ugyanakkor határozottan felvállalja az állami érdekérvényesítés azon kötelezettségeit, amelyek a jogszerű földhasználattal és a gazdálko dás biztonságával, az élelmiszertermelők és fogyasztók, valamint a természeti értékek következetes védelmével összefüggésbe hozhatók. Gyakran hallom szakmai körökből azt a véleményt, miszerint az érvényben lévő növényvédelmi szabályozásunk nemzetközi szi nten is megállja a helyét. E kijelentésekkel lehet ugyan vitatkozni, de a viták elkerülését, az egységesebb elméleti és gyakorlati gondolkodást hűen szolgálná, egy új, Európában elfogadott jogi megoldás szemléletének adaptálása honi viszonyainkra. De ez mi nd ez idáig várattatott magára. E megalkotásra kerülő törvényben, mint ahogy az megfogalmazásra is került, lényegi kérdés a cél mellett az ember, a hasznos, illetve a védelem alatt álló élő szervezetek és a környezet védelmére tekintettel lévő alapelvek ki emelt kezelése. Ezért javasolnám, hogy a növényvédelem fogalmának definiálásakor egészítsük ki a meglévő determinációkat a következő, jövőbe mutató megfogalmazással: a növényvédelem életközösségtani, biocönológiai tudomány. Így a legújabb és leghatékonyab b módszereinek is biocönológiaiaknak kell lenniük. Ez a megfogalmazás predesztináció és hivatkozási alap minden jövőbeni törvénymódosításhoz, egyben leendő törvényünket áthatná ez a gondolkodásmód. Véleményem szerint finomításra és pontosításra lenne szüks ég a méhek védelmét illetően, valamint továbbra sem kellő mértékben tisztázott a növényvédőszermaradékot tartalmazó árusított, forgalomba hozott növények, növényi eredetű élelmiszerek forgalmazóival szemben az a komoly, elrettentő szankcionálás, amely kel lő visszatartó erővel bírna. Összegezve: az előttünk fekvő növényvédelmi törvénytervezet kis finomításokkal és precíz végrehajtási utasítással egy magas színvonalú, az európai normáknak megfelelő törvény születését teszi lehetővé. Bízom benne, hogy a gyako rlati növényvédelmi teendőket végzők, megfelelő szakmai
