Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A munkanélküli-ellátások körének felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
777 foglalkoztatási bizottsá g új önálló indítványait is támogatta, és most már csak reménykedhetünk abban, hogy május 31ig a szükséges jogszabálymódosítások el is készülnek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szólás lehetőségét. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram és annak végrehajtása kapcsán tett intézkedések eredményeként az elmúlt évben a munkanélküliek száma 270 ezerre csökkent az előző évi 290 ezerről. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalékról 6,6 százalékra csökkent. A Mu nkaerőpiaci Alapon 152,6 milliárd forint állt rendelkezésre a munkanélküliek ellátására, melyből aktív eszközökre mintegy 65,8 milliárd forintot fordítottak. A munkahelyteremtés támogatási formái között működik a vállalkozóvá válás támogatási formája is m int lehetőség. Magyarországon az elmúlt tíz évben drasztikusan, 5 millió főről 3,6 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség sokkoló emelkedése mellett, azzal párhuzamosan - mint a képviselőtársaim is elmondták - megjelent a tömeges ön foglalkoztatás. A rendszerváltást követően kialakult egy olyan vállalkozói réteg, amely munkahelye megszűnése, elvesztése miatt csak kényszervállalkozás útján tudta maga és családja megélhetését biztosítani. Az önfoglalkoztatókra, az úgynevezett kényszervá llalkozók körére nem terjed ki a társadalom védelme, az állami szociális védőháló. Miután számunkra nagyon fontos a maguk foglalkoztatásáról gondoskodók rétege is, ezért időszerű róluk egységes elveken alapuló, átfogó, munkanélküliellátást biztosító szabá lyozás kidolgozása. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ezért nyújtotta be a H/1681. számú bizottsági önálló indítványt, melynek új változata a H/2246. szám alatt lett előterjesztve a tisztelt Ház elé. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ek ellátásáról szóló 1991. évi IV. számú törvény, azaz a foglalkoztatási törvény jelenleg csak a bérből és fizetésből élők, a munkaviszonyban állók részére biztosít munkanélküliellátást, ha elvesztik munkájukat. Nagyon fontos kiemelnem, hogy a munkanélkül ijáradék fedezetét a Munkaerőpiaci Alap biztosítja, melynek fő bevételi forrása a munkaadók és a munkavállalók kötelező járulékbefizetése. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt az egyéni társas vállalkozások száma. A kialakult nehéz munkaerőpi aci helyzetben sok munkanélküli vált kényszervállalkozóvá. Egyéb lehetőség hiányában ily módon igyekeztek jövedelemhez jutni. A vállalkozás eredménytelensége esetén azonban az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók nem munkaviszony keretében dolgozó ta gjai a vállalkozásban töltött évek után a munkanélküliellátó rendszerben nem juthatnak támogatáshoz. A kötelező munkanélkülibiztosítás ugyanis az egyéni vállalkozókra nem terjed ki. 1993ig a foglalkoztatási törvény még tartalmazott olyan lehetőséget, ho gy a járadékrendszerbe nem tartozó munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján önként fizethetnék a munkanélkülijáradékot. Ennek feltételrendszerét azonban nem sikerült kialakítani. Megjegyzem viszont, hogy az egyéni vállalkozások társadalmi munkameg osztásban betöltött szerepe és súlya egyre jobban nő. Ennek igazolására hadd mondjam el azt, hogy a KSH adatai szerint 1999 novemberében 465 ezer egyéni vállalkozás működött az országban. Ez a szám az év végére tovább emelkedett. Ez a nagyságrend önmagában is elegendő ahhoz, hogy megoldást találjunk ezeknek az embereknek a helyzetére, ha a vállalkozásuk csődbe megy. A potenciális védelem nélkül maradók száma azonban ennél is magasabb, tisztelt Ház. Nem kaphatnak ugyanis munkanélkülijáradékot azok sem, akik megbízási jogviszony alapján végzik
