Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A munkanélküli-ellátások körének felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FILLÓ PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
775 A munkanélküliellátások körének felülvi zsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a munkanélküliellátások körének felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája . A foglalkoztatási bizottság önálló indítványát új változatban H/2246. számon, a bizottságok ajánlását pedig H/2246/1. és 2. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, aki a foglalkoztatási bizottság előadója és a határozati javasla t előterjesztője. Öné a szó. FILLÓ PÁL , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném röviden indokolni bizottságunk országgyűlési határozati javasl at címszó alatt benyújtott önálló indítványát. Kedves Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság fennállása óta rendszeresen találkozott azzal a súlyos problémával, hogy azok a valamikori munkavállalók, akik valamilyen ok folytán vállalkozá sba kezdtek vagy kényszervállalkozásba kényszerültek, ezeknek az embereknek a szociális ellátása gyakorlatilag a jelenlegi törvények szerint a nullával egyenlő, semmilyen ellátásban nem tudnak részesedni. Gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatottá válnak, ame nnyiben a vállalkozásuk csődöt mond, nem jár részükre munkanélküliellátás, és sorolhatnám a többi problémát. Néhány szóval szeretném indokolni javaslatunkat, hiszen az elmúlt évek során robbanásszerűen nőtt az a gyakorlat, hogy a munkaviszonyt - esetenkén t még a közalkalmazotti munkaviszonyt is - a polgári jogviszonyon alapuló, tehát vállalkozási vagy megbízási szerződéses foglalkoztatással váltják fel a munkaadók. Ezt a jelenséget nem véletlenül nevezik sokan a munkajog alóli menekülésnek. Mögötte a gazda ság átalakulása áll. Hiszen amíg a rendszerváltást megelőzően a foglalkoztatásban az ipari és mezőgazdasági területen is a nagyvállalatok, szövetkezetek voltak túlsúlyban, addig a korszerű nemzetgazdaságban a szolgáltatások, a kis- és középvállalkozások, m ikrovállalkozások nyertek teret. Amíg az előző szerkezetnek megfelelt a klasszikus, általában határozatlan időre szóló munkaviszony, addig az új gazdasági szereplők számára sok esetben túlzottan merev keretet jelent a hagyományos lehetőség. Egy 1988as fel mérés szerint Magyarországon a nagyvállalatoknál is - tehát hangsúlyozom, nemcsak a vállalkozásoknál, hanem a nagyvállalatoknál is - mintegy 40 százalékra tehető a határozott idejű, illetve a polgári formában működtetett munkavállalók száma. Kétségtelen, h ogy ebben az átalakulásban a fő mozgató erő a munkaadók részéről az, hogy a munkaerő költségeit csökkentsék, saját versenyképességüket növeljék. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy a polgári jogviszonyban, tehát a vállalkozási, illetve megbízási szerződésben való foglalkoztatás a munkaviszonnyal járó valamennyi járulékos költségtől megszabadítja a munkaadókat: nem kell fizetett szabadságot, bérterhelő járadékokat, betegszabadságot, utazási költséget és egyebeket fizetniük. Sőt, az esetek jó részében még a munk ahely kialakításáról, a szerszámokról, a munkaruháról és egyebekről sem nekik kell gondoskodni. Ami a munkaadó oldalán előnyként és nyereségként jelentkezik, az a munkavállaló oldalán egyértelmű hátrányként és veszteségként valósul meg. Nem véletlen az, ti sztelt képviselőtársaim, hogy a bizottságunk egyhangú szavazással úgy ítélte meg, eljött az ideje annak, hogy a kormányzat áttekintse a polgári jogviszonyban történő foglalkoztatás gyakorlatát, és hogy határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek fennállá sa esetén az ilyen jogviszony munkaviszony jellegűnek minősül, és ezáltal a munkavállalót feljogosítja arra, hogy bizonyos, a munkaviszonyénál korlátozottabb, de munkajogi védelemben részesüljön.
