Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
752 A folyami határ, vámátkelőhelyeken foglalkoztatásra találnak a vámosaink, és a folyami vízi útjainkon teljesít szolgálatot a vízi rendőrség. Ez kötelessége az államnak, hiszen a Duna nemzetközi vízi út. Vizsgálat tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy a kár és a haszon különbözetének a mértéke az állam számára milyen mértékben alakult a magyar vízi közlekedés elsatnyulásának a folyamatában. A vízi közlekedésből csak ott keletkezik jelentős haszon, ahol vízi közle kednek, szállítanak, szállítmányoznak. Ha mások vízi közlekedését szolgáljuk ki saját tevékenység kifejtése nélkül, akkor a csekély igazgatási díjak nem fedezik a vízi közlekedés fenntartásának a költségeit. Nem fedezik továbbá különösen a környezeti ártal mak elhárításának költségeit sem. Van az államnak lehetősége ösztönözni azt, hogy a magyar nemzet az érintett nemzetközi folyamszakasz hosszának arányában kereskedelmi és személyszállítási céllal vízi közlekedjen. Ennek azonban nem a jelenlegi törvényterve zet a gátja, hanem az a gazdaságpolitikai magatartás, amely ellehetetlenítette és elsorvasztotta a magyar tengerhajózást, a magyar folyamhajózást, és az egykori GanzDanubius Hajó- és Darugyár tönkretételével a magyar hajógyártást. Az általuk egykor gyárto tt hajók mára kiöregedtek. Tehát, mint említettem, a jelenlegi törvénytervezet hatókörén túlmutató gazdaságpolitikai elhatározásra van szükség, hiszen a vízi közlekedés szabályainak a puszta megállapítása nem fogja fellendíteni a vízi közlekedés magyar lob ogó alatt folytatott tevékenységét. (14.10) A KRESZ szabályainak a megállapítása sem lendítené fel pusztán önmagában a gépjárműközlekedést, ha nem lennének járműveink, autószerelőink, benzinkútjaink és útjaink. A probléma az, hogy a magyar nemzet nem gyak orolja azt a tevékenységet, amit a törvénytervezetben megfogalmazott vízi KRESZ rendelkezései szabályoznak. A javaslat keret jelleggel szabályozza a vízi közlekedés szabályait, hiszen széles körben teszi lehetővé, hogy egyes kérdésekben a kormány, illetőle g az érintett miniszterek állapítsák meg a részletes szabályozást. Sajnos, arra hivatkozva, hogy a részletszabályok specifikusak, nem jelenik meg a törvény végrehajtási rendeletének még vázlata, elképzelése sem. Különkülön fognak megjelenni a végrehajtásr a vonatkozó szabályok. Az általános indoklásnak ezt a magyarázatát nem tudjuk elfogadni, jogdogmatikailag megoldható a vízi közlekedés szabályainak a végrehajtás szabályaival egységes szerkezetben foglalt megfogalmazása. Más á llamokhoz hasonlóan a magyar állam is képes akaratának a kodifikált megfogalmazására. Ettől függetlenül a törvényjavaslat, ha lenne nagy jelentőségű magyar hajózási tevékenység, akkor sikeresen tudná azt szabályozni. Éppen ezért általános vitára mi is alka lmasnak találjuk, de ez nem fogja megoldani a magyar vízi közlekedés hiányait. Ezt a tevékenységet kellene gazdaságpolitikai ráhatásokkal újjáéleszteni, és ennek érdekében reális célokat kitűzni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem a minisztérium államtitkárát, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Manninger Jenő: Köszönöm, nem.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általá nos vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.
