Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
723 Ház elé és itt a plenáris ülésen vitathattuk volna meg - ez a szándék korábban megvolt, mert hiszen azzal hozták be a gazdasági bizottság ülésére, ahol ezt az új modellt még Chikán miniszter úr mutatta be és fejtette ki erről a véleményét, akkor még az hangzott el, hogy ennek az üzleti modellnek a vitáját itt a parlament plenáris ülésén le fogjuk folytatni. Látható a mai vitából is, hogy össznemzeti, össztársadalmi ügyről van szó, ezt nem szokás kormányszinten eldönten i és hosszú évekre egy ilyen üzleti modellt elfogadtatni anélkül, hogy az ellenzéki pártok kifejthették volna e tekintetben az álláspontjukat. (11.50) Még szinte megismerni sem volt mód a bizottsági ülések keretében, nemhogy a határozott véleményünket e te kintetben kifejteni. Itt van tehát a nagy probléma, hogy egy ilyen jelentés kapcsán itt kell ülnie a főigazgató úrnak, és hallgatnia olyan véleményeket, amelyek nem igazán a jelentéshez kapcsolódnak, és nem is igazán rá tartoznak, hanem inkább a kormány ké pviselőjére. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, MDF. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem volt szokásom, de most kicsikét visszamennék a Göndör István által elmondottakra. A kkor az AntallBorosskormány készítette elő a privatizációt. Nem vagyok az MDF tagja, a frakció tagja vagyok. De ugyanúgy megfogalmazódik az is, hogy ez a kormány bizonyos lépéseket a mai viszonyok között nem tesz meg. Tehát érdekes a dolog, nem teszi meg ez a kormány, a másik dolgot meg viszont a másik kormány készítette elő; csak azért mondom, mert próbáljuk az összefüggéseit keresni ennek a kérdésnek. Én egy dolgot szeretnék mindenképpen kérni, ahogy elmondtam a vezérszónoklatomban is, hogy együtt kell gondolkodni, hosszú távon együtt kell gondolkodni ebben a kérdésben. Ami nagyon fontos, hogy a jelenlegi privatizáció során azok az ígérvények, amelyek az áramvásárlásról szólnak - a pécsi, a bakonyi erőmű esetében is , nem valósulnak meg. 2004ig voltak az áramvásárlási ígérvények, ma jelenleg ott tartunk, hogy Pécs esetében 2000ben az áramvásárlás lejár, Ajka esetében 2001ben. Tehát azt lehet mondani, hogy évenként újítják meg, ha megújítják. Viszont a távhőszolgáltatást biztosítani kell, ehhez a kompe nzációt megadják. A kiesett energiamennyiség, mivelhogy nincs szerződés Pécs esetében, a kiesett energiaveszteség miatt - fogalmazzunk úgy , saját fenntartását az erőmű nem tudja biztosítani. Mit kell lépnie? Megemeli a távhőszolgáltatást adott esetben 25 vagy 30 százalékkal. Akkor fölteszem a kérdést: mi fogja érni az ott élő embereket és lakosságot? Én így próbáltam a privatizációt megközelíteni, ha vannak ígérvények, azokat nem isten bizony tartják be, és nem biztos, hogy be is tartják; a folyamatban és a privatizáció során pontosan ezek sérültek. Nézzük a mátrai erőművet: 26 millió dollár plusz a kamatok terhe. Elnézést, ennek a kormánynak kell ezt felvállalnia! Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Ké t percre megadom a szót Vincze László képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. VINCZE LÁSZLÓ (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szomorúan hallottam Tardos Márton SZDSZes képviselőtársam kijelentését, hogy az áramemelés valamilyen szempontból nem is rossz dolog. Én ezt ellenkezőleg
