Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
719 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Természetesen az interpelláció eg y másik műfaj, nem ehhez a vitához tartozik, de legalább MSZPs képviselőtársam elmondta véleményét azzal, hogy rendkívül jelentős gázáremelést szeretne. (Göndör István: Nem ezt mondtam, isten őrizz!) Bízom benne, hogy ez nem fog megvalósulni. Természetese n a kormány politikája az eddigiekben is csak néhány százalékos árváltozásra volt hajlandó, a továbbiakban is ezt támogatjuk a magunk részéről. Remélem, hogy nem kell ezt tovább ragoznunk. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szó t Tardos Márton képviselő úrnak, SZDSZ. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Képviselőtársaim! Tulajdonképpen két vitához is hozzá kellene szólnom, ami nem fér bele a két percbe. Az egyik, amiről szólni szeretnék, az árkérdés. Ne gondolják, hogy ez olyan egyszerű ügy! F elhívtam a figyelmüket arra, hogy olyan előterjesztésekre van szükség - és erre kérjük a hivatalt , ami elmondja, hogy milyen árrendszernek milyen következményei vannak. A Kádárrendszer egyik súlyos hibája, hogy a kialakult következményeit még ma is nyög jük, hogy az energiafogyasztásunk az egy főre jutó jövedelemhez képest hallatlanul magas. Nem ösztönöztük a társadalmat, sem a vállalatokat, sem a személyeket arra, hogy megfelelően takarékoskodjanak az energiával. Így az energiaáremelés nem egy egyértelm űen rossz dolog; természetesen meg kell találni a társadalmi ellenszolgáltatást azoknál, akik az életük fenntartásához nem tudják biztosítani a feltételeket, ha az áram árát számukra kedvezőtlen módon emeljük. De ez egy bonyolult kérdés, amiről tárgyalni k ell, és nem egymást szidni. Ugyanilyen kérdés az itt felvetett privatizáció ügye. Egy súlyosan eladósodott országnak bevételekre van szüksége ahhoz, hogy rendbe hozza magát, különösen akkor, ha a külkereskedelmi mérlege tartósan passzív. Tehát hogy az impo rtot fizetni tudja, amire a vállalatoknak szükségük van ahhoz, hogy dolgozzanak, ahhoz új hitelek felvételére van szüksége. Akkor nem lehet az adósságállomány növelésével, csak az adósságállomány csökkentésével politizálni. Én híve voltam annak - és ezt so kan tudják a jelenlévők közül is , hogy nyíltabban kell megcsinálni a privatizációt, és a privatizáció társadalmi ellenőrzését biztosítani kell. De ez nem azt jelenti, hogy a privatizáció az egy rablás! (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kösz önöm. Két percre megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, MIÉP. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik számomra, hogy Kovács Tibor képviselő úr nem értette meg a jövedéki adó felemlítését az energiaárak vonat kozásában. Itt valóban arról van szó, hogy Magyarországon akkor is emelkedtek az üzemanyagok árai, amikor a világpiacon csökkentek az előállítási árak. Ez csak úgy történhet, ha a beszerzési árra rárakódó növekvő jövedéki és más közvetett adók a fogyasztói piacon összességükben áremelkedést jelenthetnek. Tehát ha csökken az alapanyag ára a világpiacon, de Magyarországon emelkedik, annak kizárólag a növekvő adótartalom lehet az oka. Ezt annak kapcsán bátorkodtam exponálni az előbbi felszólalásomban is, hogy a gazdasági bizottság arra kéri fel az Energia Hivatalt, hogy egy fokozottabb fogyasztóvédelmet erősítsen meg. Hogyan erősítse meg az Energia Hivatal ezt a fogyasztóvédelmet, ha a kormányzatnak, a költségvetésnek van egy adóbeszedési fiskális kényszere arr a vonatkozóan, hogy a hiány ne növekedjen? Így tehát az Energia Hivatal a fogyasztóvédelem keretében ellentmondásba kerülhet a kormány adóbeszedési elképzeléseivel. Ez az egyik dolog, ami a fogyasztói árakban feszültséget okoz.
