Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
708 gázberuházását. Négy utcát nem tudunk befejezni, mert súlyosan alábányászott terület, ennek pluszköltségei vannak. Jó példa erre! Tehát ezeket is mind po ntosan orvosolni kell. Vagy ha veszem a csatornázatlan területek kérdését az alábányászott területeknél, vagy ha azt veszem, hogy pont ezeken a területeken, ott, ahol szenes erőművek működnek, működtek, igenis súlyos környezetvédelmi gondok vannak, zagykaz etták vannak, tározók vannak, 102030 millió tonna szürkeiszap van, és ebből adódóan városrészeknél magas vízállás van, csatornázni kellene a városrészeket. Fogalmazzunk úgy: a saját szennyvízderítő és a felszíni víz keveredik egymással és kerül be a pinc ébe - súlyos problémák vannak. Ezekkel a kérdésekkel a privatizáció során az égadta világon senki nem foglalkozott! Miért van szükség arra, hogy az Energia Hivatal státusza valóban meg legyen erősítve? Nagyon sokan elmondták: ez egyfajta ellenőrzési mint h atósági feladat, másrészt pedig a magyar energiagazdálkodási törvény előkészítését valóban úgy kellene megalkotni, végrehajtani, hogy minden olyan területen, akár Tatabányán, akár Oroszlányban - most már az oroszlányi erőmű kérdése, úgy néz ki, rendeződik , vagy akár Pécsett és Ajkán, Inotán, ezeket a dolgokat rendezni lehessen. Szeretném mindenképpen felhívni a figyelmet, a parlament figyelmét is arra, hogy a legolcsóbb beruházás - én most is ezt mondom a magam részéről - az, ahol egy régi erőmű működött, főleg a távfűtés területén, ott az összes technológia vagy adott esetben kazánház és turbinaház közötti élesgőzvezetékrendszerek átkötése, és mondjuk, egy vegyes üzemeltetésű gázturbina elhelyezése. Nem az a legolcsóbb megoldás, amikor egy teljesen szűz területre - fogalmazzunk így - egy teljesen új erőművet kívánunk felépíteni, mert ott ezt az összes technológiai berendezéssel együtt kell végrehajtani, felépíteni. A másik kérdés, ami a privatizációval kapcsolatosan, környezetvédelemmel kapcsolatosan felm erül: én félek attól, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek vagyonhoz jutottak, és felvállalták a rekultivációs kötelezettségeket környezetvédelmi szempontból, pontosan a jelenlegi vásárlási szerződésekből adódóan, fogalmazzunk úgy, a kormányzati nemte ljesítés miatt - nem a mostani kormányzatot sújtja ez a kérdés, hanem a privatizáció során előzőleg lettek ezek a törvények megalkotva és a szerződések megkötve - nem jutnak bevételhez. Kiadási oldalon megjelenik a kötelezettség, másik oldalon pedig a gazd asági társaságoknak nincs meg a bevételi biztosítéka. Nagyon jól tudjuk, hogy az inotai, a pécsi, az ajkai erőmű is pályázott gázturbinatelepítésre, az inotai erőmű fluidtüzelésű kazán telepítésére - egyiken sem nyert. Tehát ha ezekre nem születik megoldá s, akkor a Dunántúl nagy része ezen erőművek kiesésével ellátatlan marad, ellátatlan marad a lakosság távhő és meleg víz szempontjából. Amikor energiagazdálkodásról beszélünk, akkor a kormány is pontosan, fokozottan kíván foglalkozni a panellakások kérdésé vel. Az energiagazdálkodás területéhez az is hozzátartozik, hogy a panellakásoknál sokkal nagyobb megoldási lehetőséget kell biztosítani arra, hogy valóban energiatakarékosan tudjanak működni és üzemelni a lakások. Hiába szabadítjuk fel az áramvásárlási le hetőséget, ha nincs a másik oldalon egyfajta megfelelő környezetvédelmi, energiatakarékossági rendszer! Miért fontos az, hogy Magyarország igenis kellőképpen foglalkozzon az alternatív energiaforrásokkal? Nem véletlenül volt a környezetvédelmi bizottságnak olyan javaslata, hogy a napenergia esetén áfakulcskedvezménnyel legyen megalkotva ez a rendszer. Ha visszaemlékezünk, ez a kérdés a szavazásnál épphogy megkapta a többséget. Képviselőtársaim! Mi saját magunk, a parlamenten belül, ahogy egyik képviselőtárs am megfogalmazta, nagyon kevesen vagyunk benn - mindkét oldalon nagyon kevesen vagyunk benn. Pontosan ezek a kérdések azok, amelyek hosszú távon meghatározzák egy ország sorsát, hosszú távon meghatározzák egy ország beruházási készségét, hosszú távon nagym értékben befolyásolni
