Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZAKÓ LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
702 között arra is szeretnék kitérni, hogy milyen legyen a hivatal, hogy az energetika fontosságához mérten jól láthassa el a jövőben is a feladatait. Ma nincs verseny a fogyasztókért az energiaszolgáltatásban. A gáz- és a villamos energia szolgáltatása közüzemi szol gáltatás, az energetikai társaságok monopolhelyzetben vannak, többek között ezért is lett - a monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatások felügyeletére, a fogyasztói érdekvédelem hazai állami intézményrendszerének kialakítására - létrehozva a Magyar Ene rgia Hivatal. A hivatal tevékenységei közé tartozik a szabályozás, az árelőkészítés, a felügyelet, a fogyasztóvédelem, az engedélyezés, az energetikai információk gyűjtése, elemzése, közhírré tétele. A hivatal elmúlt öt éve bizonyítja, s ez derül ki az elő ttünk lévő beszámolóból is, hogy ezeknek a célkitűzéseknek alapvetően próbált megfelelni és azoknak eleget tenni. A Magyar Energia Hivatal tevékenységének az a része, amely különösen érzékelhető a lakosság körében, az a fogyasztóvédelem. A fogyasztó a hiva talban szeretné látni azt a szervezetet, amely a monopolhelyzetben lévő szolgáltató fölött egy ellenőrzési hatósági jogkörrel rendelkezve a panaszait orvosolni tudja. A szolgáltatók számára pedig azért hasznos ez a tevékenység, mert még látszatra sincs oly an helyzet, hogy visszaélhetne a pozíciójával. Nagyon hasznosnak bizonyulnak a szolgáltatók tevékenységét minősítő ellenőrző rendszerek, eljárások, amelyek mérhetővé teszik tevékenységüket. Ilyenek a fogyasztói elégedettségi vizsgálat, a garantált szolgált atások követelményrendszere, valamint az üzemzavari kiesési statisztikák rendszeres és folyamatos figyelése. Itt kell megjegyezni, hogy az üzemzavari statisztikák nagyon nagy területet ölelnek fel, és így gyakorlatilag átlagértékeket mutatnak. Nem látszana k belőlük az egyes kisebb térségekre, régiókra jellemző számok. Célszerű lenne a statisztikákat ilyen irányba finomítani. A privatizációt követően az energiaszolgáltatás színvonala nem javult úgy, mint azt vártuk, sőt esetenként még romlott is. Ezért kíván atos volna a hivatal hatáskörét úgy alakítani, hogy a szolgáltatás színvonalára nagyobb befolyással, hatáskörrel rendelkezzen. A magyar villamosenergiarendszer erőművei összetételében az elkövetkező években változás várható. Vélhetően több erőmű bezár, il letve új erőművi egységek lépnek be. Ezért célszerű a hivatalnak, mely előkészíti az árakat és az áralkalmazást gyakorolja, olyan felhatalmazást adni, amellyel rugalmasan tudná az erőművi termelési szerkezet költségeit illeszteni a hatósági árakhoz azért, hogy a közüzemi fogyasztókat a feljogosított fogyasztókkal szemben ne érhesse hátrány. A fogyasztóvédelmi tevékenységgel kapcsolatban nem elég, hogy ez a tevékenység kimerüljön a panaszok kivizsgálásában. A fogyasztóvédelmet a hivatal egész tevékenysége ka pcsán tudja csak gyakorolni: az engedélyezéssel, a hatósági felügyelettel, a tulajdonviszonyokban történő változások jóváhagyásával, a költségfelülvizsgálatokkal, az engedélyesek beszámoltatásával, a szolgáltatás színvonalának mérésével, a garantált szolg áltatások előírásával és betartásával. A piacnyitás után pedig a verseny elősegítése, a verseny tisztaságának felügyelete, a nemkívánatos tőkekoncentráció elkerülése közvetlen mind a fogyasztók védelmét szolgálják. Még az áramszolgáltatók számára is fontos lehet, hogy a villamos energia árának előkészítésében, a tarifák megalkotásában egy olyan szervezet játszik döntő szerepet, amely messzemenően meg tudja jeleníteni a vásárlók érdekeit. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az elmúlt időszakban a villamos ene rgia árával kapcsolatosan komoly ellenvélemény nem alakult ki. Érdekes ellentmondás látszik az energiaár folyamatos, infláció körüli emelése és a szolgáltatás minőségi mutatóinak a csökkenése között. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, ugyanis van eg y tényező, amit az árkalkulációk nem vesznek figyelembe. Az elmúlt 1015 évben mindig forráshiányos volt a villamosenergiaipar, a kellő karbantartási, rekonstrukciós, illetve fejlesztési források nem álltak rendelkezésre, így a berendezések állapota megle hetősen elavult. Nem beszélve arról, hogy korábban az eszközöket, amiket a rendszerbe építettek be, nem a versenypiacon szerezték be, nem állt módjukban a beszerzett és a beépített termékek minőségével kapcsolatban semmilyen észrevételt tenni. Sajnos, e té nyezők máig éreztetik kedvezőtlen hatásaikat. Jó lenne, ha néhány éven
