Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
694 szolgáltatások bevezetésében végzett t evékenységüket, illetve a versenypiaci viszonyokra való áttérés előkészítésében. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk néhány problémás területre felhívni a figyelmet; az egyik ilyen mindenképpen a gázár kérdése. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a problémát tovább már nem nagyon lehet halogatni, már csak azért sem, és a tekintetben van aggályunk, hogy amennyiben nem a kormány prognózisai jönnek be, és az olajárak nem úgy alakulnak, mint ahogy a költségvetésben például szerepelt, akkor egy rendkívül drasztikus áremelésr e lesz majd a közeljövőben szükség, amely a fogyasztókat, különösen a kis keresletű fogyasztókat érintené rendkívül hátrányos módon. Tehát én úgy gondolom, hogy az ügyben valamit lépnie kellene elsősorban a kormánynak nyilvánvalóan, itt az Energia Hivataln ak a gázárképlet kialakításában van szerepe. (9.30) A másik ilyen terület, amit Lázár Mózes képviselőtársam is említett, a fogyasztóvédelem kérdése. Itt a hivatalnak törvényi hatáskörei vannak azáltal, hogy az egyes szolgáltató társaságok üzletszabályzatai t ő fogadja el, és minden, az üzletszabályzatot érintő módosítást a hivatalnak jóvá kell hagynia. Ennek ellenére rendkívül sok panasz merül fel, különösen az áramszolgáltató társaságok területéről. Itt most nem akarom néven nevezni, de a gazdasági bizottsá g ülésén elhangzott, és a jegyzőkönyvben is szerepel, hogy mely áramszolgáltató társaságoknál vannak ezres nagyságrendű panaszok a számlázásokkal, az egyes üzletigazgatóságok, szolgáltató irodák elérhetőségével kapcsolatban. Mi úgy gondoljuk, hogy a helysz íni ellenőrzések szigorításával, gyakorításával ezeket a problémákat mindenképpen kezelni kellene. A harmadik problémás terület a hálózatfejlesztési hozzájárulás kérdése. Amikor ez a törvény megszületett, akkor, majdnem azt mondhatnók, csak állami tulajdon ú gazdasági társaságok működtek még. Ezáltal természetes volt, hogy az egyik állami zsebből a másik állami zsebbe került a hálózatfejlesztési hozzájárulás. Most azonban már teljesen más viszonyok jöttek létre. Privatizált társaságokról van szó, és bizony t öbb olyan panasz érkezik nap mint nap, hogy ezek a szolgáltató társaságok - visszaélve a monopolhelyzetükkel - csak úgy hajlandók még olyan hálózatokat is működtetni, amelyeknek a gazdaságossága nem kérdőjelezhető meg, ha annak a tulajdonát teljes egészébe n átadják a szolgáltatónak. Erre konkrét megjegyzések születtek a gazdasági bizottság ülésén. Én úgy gondolom, hogy az újonnan megszülető villamosenergia- és gáztörvényekben rendkívül pontosan és precízen kell szabályozni ezt a kérdéskört, a hálózatfejlesz tési hozzájárulás kérdéskörét, hogy mindenki számára világos legyen egyrészt az, hogy a szolgáltatókat valóban nem szabad és nem lehet kötelezni gazdaságtalan szolgáltatásra, ugyanakkor a fogyasztókat meg kell védeni azzal a helyzettel szemben, amivel szem ben gyakorlatilag most szinte védtelenek. Ezek voltak azok a gondolatok, amit mi kisebbségi véleményként fontosnak tartottunk a beszámolóval kapcsolatban elmondani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkér dezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Glattfelder Béla államtitkár úrnak adom meg a szót. GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány a határozathozatalt megelőzően kíván véleményt nyilvánítani. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Most megadom a szót Tóth Istvánnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának, 10 perces időkeretben. TÓTH ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója :
