Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Terem-e a kocsinyomban szőlő?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
649 Mindezek alapján tisztelettel kérdezem, hogy a fent nevezett cégek csődhelyzetének kialakulásánál megállapíthatóe a cégek vezetőségének, illetve tulajdonosukna k részleges vagy teljes felelőssége. Mit szándékozik tenni a pénzügyi tárca annak érdekében, hogy a nagy felvásárló cégek további csődhullámát megakadályozzák? Szándékozike a kormány szigorúbb ellenőrzésnek alávetni a piacon lévő nagy felvásárló cégeket a nnak érdekében, hogy az esetleges további csődhullám elkerülhető legyen, ezáltal a kistermelők kiszolgáltatott helyzete mérséklődjön? Köszönöm szépen. (Dr. Lotz Károly tapsol.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A kérdésre Varga Mihály államtitkár úr válaszo l. Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az élelmiszerfeldolgozás területén több mint 8 ezer vállalkozás működik, és körülbelül ezret lehet ezek közül nagyobbnak tekinteni. Most nem kívánok kérdésének azon részére reagálni, hogy mi ennek az oka - tőkehiány, többletkapacitás, különböző élelmiszeripari árképzési problémák, bankok helytelen hitelezési gyakorlata, és így tovább. Engedje meg, hogy a rövid időben megpróbáljak válaszolni a kérdéseire. Az első kérdésére: a csődtörvény mind a csődeljárás, mind a felszámolás során lehetővé és kötelezővé teszi a vagyonkezelő, illetve a felszámoló számára, hogy az esemény bekövetkeztét megelőző egy év szerződéseit, kötelezettségvállalásait felülv izsgálja, és ingyenes vagy feltűnően értékaránytalan visszteher melletti elidegenítés esetén azt bíróság előtt keresettel megtámadhassa. Ennek körében lehet feltárni az adott cég vezetésének esetleges felelősségét. A további kérdéseire válaszolva. Az említ ett törvény szabályain kívül sem a tárca, sem a kormány kezében nincs olyan eszköz, illetve nincs olyan szervezete, amellyel meg lehetne akadályozni egy nemkívánatos helyzet kialakulását. Úgy gondolom, hogy a bekövetkezett események nem előzmény nélküliek, az adott piacon működő, illetve a céggel gazdasági kapcsolatban álló személyek és szervezetek sokkal előbb érzékelik vagy érzékelhetik a problémák felhalmozódását, semmint bármilyen külső, esetleg állami ellenőrzés. Az agrárkormányzat számára az jelenti a legsúlyosabb gondot, hogy ezek a társaságok több ezer mezőgazdasági termelővel állnak kapcsolatban, akik a cégek fizetésképtelensége miatt igen nehéz anyagi körülmények közé kerülhetnek. Az agrártárca vezetése az elmúlt esztendőben is igen sok gondot ford ított a mezőgazdasági termelők anyagi biztonságára, és nem késlekedett, ha valamilyen előre nem várt probléma miatt a gazdák érdekében be kellett avatkoznia. Így például a tejtermelőket, a sertéstenyésztőket, a zöldséggyümölcs termelőket érintő támogatáso kra több milliárd forintot fordított, és minden bizonnyal a jövőben is fordít annak érdekében, hogy a kritikus körülmények közé került termelők ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.) Dr. Kelemen András (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Tereme a kocsinyomban szőlő?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kelemen András, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: "Tereme a kocsinyomban szőlő?" címmel. Tessék, képviselő úr! DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) :
