Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZÉKELY ZOLTÁN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
532 Az adatvédelmi biztos ajánlása kétirányú volt. Egyszer felkérte a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, hogy bi ztosítsa az adatkérő és minden más érdeklődő számára az M1es autópálya építésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés tartalmának megismerését. Másodszor: felkérte az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a koncesszióról szóló törvény ol yan módosítását, illetve kiegészítését, amely a koncessziós eljárásban garantálja a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését. Ennek a felkérésnek tett eleget a kormány, amikor az igazságügyi miniszter útján a jelen törvényjavas latot az Országgyűlésnek benyújtotta. A törvényjavaslat a koncesszióról szóló törvényt új 9/A. §sal egészíti ki, amely a döntéshozónak a pályázat elbírálása során kötelezettségévé teszi azt, hogy emlékeztetőt kell készítenie, amelynek tartalmát a törvényj avaslat pontosan meghatározza. Előírja, hogy az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz, egyben rendelkezik arról, hogy az emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősü lnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról a költségek megfizetése mellett másolatot kérhet. A koncesszióról szóló törvény 19. §át egy új bekezdéssel egészíti ki, amely előírja, hogy a koncessziós szerződés azon elemei, amelyek a nyilvános kon cessziós pályázat kiírásának részét képezik, ugyancsak közérdekű adatnak minősülnek. E pontosító és kiegészítő rendelkezések alkalmasak arra, hogy a felszólalásom elején említett ellentmondást feloldják, egyben már a szerződés megkötése előtt tisztában leg yenek a felek azzal, melyek azok a szerződés tartalmát képező megállapodások, rendelkezések, amelyek közérdekű, tehát mindenki által megtekinthető és megismerhető adatnak minősülnek. Képviselőcsoportunk megítélése szerint a kormány e törvényjavaslat benyúj tásával eleget tesz az adatvédelmi biztos ajánlásában foglaltaknak. Mindezekre való tekintettel a törvényjavaslatot általános vitára, majd azt követően elfogadásra is alkalmasnak tartjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a sz ót Székely Zoltán képviselő úrnak, aki a Független Kisgazdapárt nevében kívánja a frakció álláspontját összefoglalni; őt követi majd Kovács Kálmán, az SZDSZ részéről. SZÉKELY ZOLTÁN , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszte r Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény megalkotásával olyan törvény született, amelyre mind a külföldi, mind a belföldi vállalkozók már régen és türelmetlenül vártak. A törvénynek nem voltak közvetlen előzményei, mert a hatályos magyar jogrendszer nem ismeri a hazai jogtörténelmi és komoly hagyományokkal rendelkező koncesszió intézményét. E hiányosság mielőbbi megszüntetése a piacgazdaság kiépítésének időszakában vált szükségessé. Összhangban ugyanis az alkotmány 10. §a (2) bekezdésében foglaltakkal, törvényi szintű jogforrás keretében kell meghatározni a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlásának időleges átengedésére és a kizárólagos állami tulajdonhoz tartozó egyes vagyontárgyak működtetésére vonatkozó szab ályokat. A koncesszióról szóló törvény annak biztosítékául is szolgál, hogy figyelemmel az alkotmány 9. §ának (2) bekezdésére, a gazdasági verseny korlátozására az alkotmányos elveknek megfelelően csak a nemzetgazdaság által feltétlenül indokolt szűk körb en kerüljön sor. (15.50) Amikor a törvény megszületett, a koncesszió mint jogi eszköz Európában újra reneszánszát élte. NyugatEurópa összes országában például a közberuházások esetében a pénzügyi koncesszióról - amikor az építkezést az adóval beszedett kö zpénzekből fedezik - a kereskedelmi jellegű koncesszióra kezdenek áttérni. Ez azt jelentette, hogy az építési és üzemeltetési költségek egyaránt a felhasználóra hárultak az infrastruktúra használata gyakoriságának mértékében.
