Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
530 vonatkozóan írja elő annak nyilvánosságát, kivéve, h a a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárt körű kiírását teszi szükségessé, és részletesen felsorolja a nyilvánosan megjelenő pályázat tartalmi elemeit. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos eljárással, illetőleg a megkötött koncessziós szer ződés nyilvánosságával kapcsolatban a koncesszióról szóló törvény nem tartalmaz szabályokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen problémákat vetett ez fel? Megépült Európa legdrágább üzemeltetésű autópályája. A magas koncessziós díj miatt az országnak több t íz milliárd forintjába került, hogy megváltsa a koncessziós szerződést. Bebizonyosodott, hogy egy kis ország rövid autópályája nem tudja kitermelni az üzemeltetési költségen felül a beruházás költségét is. Hogy fordulhatott ez elő? Egyré szt a forgalmi adatok nem támasztották alá a döntés helyességét, másrészt azért következhetett be, mert nem volt megfelelő társadalmi kontrollja az autópályával kapcsolatos döntés előkészítésének és a koncessziós szerződés megvalósításának. Miután a gazdas ág számos területén működik és jól működik a koncesszió mint szerződésfajta - például a távközlés területén , ezért a FideszMagyar Polgári Párt célja, hogy a jövőben az ország valós érdekének megfelelő, jól működő koncessziós szerződések születhessenek. Ennek egyik előfeltétele, hogy az adatvédelmi biztos által tett ajánlásban foglaltakat is figyelembe véve a jelenleg hatályos koncesszióról szóló törvényt módosítsuk. Amint azt az adatvédelmi biztos is megállapítja, a közérdekű adatok megismeréséhez való j og - azaz az információszabadság - alkotmányos alapjog. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az üzleti titok védelméhez fűződő jog ütközhet minden olyan esetben, amikor közfeladatot ellátó szervek valamilyen üzleti kapcsolatba lépnek magáncégekkel , például koncesszió révén. Ilyenkor az állami, önkormányzati szervek a közpénzekkel való gazdálkodás kapcsán gyakran kerülnek üzleti titkok birtokába. Ebben az esetben az adatvédelmi biztos ajánlása szerint a közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élv ez, mégpedig olyan mértékig, hogy a közpénzek felhasználása, az állam gazdálkodása a nyilvánosság révén átlátható legyen. Mint minden olyan esetben, amikor alkotmányos alapjogok ütköznek egymással, nagyon nehéz meghatározni azt, hogy mely esetekben mely al apjognak van prioritása a másikkal szemben. A koncesszióval kapcsolatban felmerült alapjogok ütközése esetén is ilyen problémával állunk szemben, nevezetesen a közérdekű adatok megismeréséhez való jog, illetve az üzleti titok védelméhez való jog közötti ös szeütközéssel. Ennek kiküszöbölésére olyan köztes megoldást kell találni, amely már biztosítja az adófizetők megfelelő tájékoztatását, egyidejűleg tiszteletben tartva az üzleti titokhoz fűződő jogokat. Egy közmondással élve: olyan megoldást kell találni, h ogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportjának véleményét fogja ismertetni; őt köve ti majd Székely Zoltán, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény igen jelentős állomás a rendszerváltozás utáni gaz dasági átalakulásban. A piacgazdaság fejlődését szolgálja, és lehetővé teszi azt, hogy a kizárólagos állami vagy az önkormányzati tulajdon hatékony működtetése koncessziós szerződések alapján mások részére - meghatározott ideig - átengedésre kerüljön. Ez a törvény teremti meg többek között az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, a helyi közművek működtetésének, a bányászati kutatá s és kitermelés, az ezekkel összefüggő melléktevékenységek, a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére
