Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
511 együttérzés jelei mindazokkal, akik úgy érzik, a Szamos és a Tisza megmérgezésével a megélhetésüket veszítették el, hálójuk üres marad a következő években. Tisztelt Ház! A polgárok válasza a katasztrófahelyzetre mintát állít mindnyájunk elé. Az érettség, bölcsesség, amellyel megelőzték a komolyabb veszélyt, az emberi életben keletkező károk kialakulását, az a segítő szellem, amellyel az ország számo s pontján magánszemélyek és szervezetek felajánlották segítségüket, rendkívüli felelősségérzetről és együttérzésről tanúskodik. A térségben kialakult természeti károkat orvosolni kell. A létbizonytalanságba kerülteket a kormány sem hagyhatja magára. Ugyanc sak megkerülhetetlen az a kérdés, tisztelt képviselőtársaink, hogy milyen nemzetközi kárfelelősségi rendszer kialakítása szükséges. A felelősség ugyanis nemcsak egyegy vállalaté, hanem másodlagosan az államé is, amelynek vagy nem elég szigorúak a környeze tvédelmi szabályai, vagy elég szigorúak, de azokat nem tartja be. Tisztelt Ház! Ha nem leszünk képesek megállítani környezetünk további rombolását, jövőnk múlt időbe kerülhet. Környezetünk, a természet védelméért mindannyiunknak tenni kell, együtt, saját m agunk és gyermekeink jövőjéért! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében, ha jól látom, Orbán Viktor miniszterelnök úr kíván válaszolni. Megadom a szót. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Fr akcióvezető Úr! Valóban egy olyan súlyos, nagyságrendjét tekintve is szinte felbecsülhetetlen mértékű károkozásról van szó, amely nem csupán egy folyóvizet, hanem annak teljes élővilágát s a Tiszavölgy lakosainak, a Tiszavölgyi települések lakóinak életé t tönkretette, a kormány megítélése szerint előre nem látható és érdemben szinte megakadályozhatatlan módon. A tisztelt Házat arról tudom tájékoztatni, hogy szerencsére emberéletben a károkozás súlyossága ellenére sem esett kár (Csurka István: Egyelőre!) - s reméljük, ez a későbbiekben is így marad. (14.10) A helyiek, a helyben élők, a civil szervezetek és a kormányzat központi és helyi szerveinek együttes föllépése azt eredményezte, hogy a szennyezést sikerült a Tisza medrén belül tartani, a vízügyeseknek sikerült a víztározókat tisztán tartani, a holtágakat a körülményekhez képest megóvni, és a Tiszatavon bekövetkező kárt a lehető legminimálisabbra mérsékelni, s a környező települések - elsősorban a leginkább veszélynek kitett Szolnok város - vízrendszeré t megóvni. A kárfelmérés, az adatrögzítés és az adatok laboratóriumi földolgozása és rögzítése az első pillanattól kezdve rendszeresen és példaértékűen folyt. Ezzel egy időben a számunkra nyitva álló diplomáciai csatornákon keresztül megindultak a tárgyalá sok a felelősség megállapítása és a kormányközi együttműködés kialakítása, valamint a nemzetközi segítségkérés céljából. Az előttünk álló feladatok koordinálására a kormány kormánybiztost nevezett ki. Szeretnék köszö netet mondani a Tiszavölgy lakóinak, akik az őket ért csapást meglepően fegyelmezetten, összetartóan, összefogva viselték, és mindent megtettek, ami tőlük tellett, a még nagyobb tragédia elkerülése érdekében. Szeretném megköszönni a civil és szakmai szerv ezetek munkáját is, akik a kár mérséklésében eddig segítségünkre voltak. Az előttünk álló munkát öt csoportba tudom sorolni. Az első teendő a károk felmérése. Ez a munka folyik. A szakértők szerint végleges és pontos képet a károkozásról valamikor a nyár d erekán kaphatunk legkorábban. A teendők közül a második csoportba azt a munkát sorolom, amellyel a Tiszavölgyben élő emberek megélhetési gondjait kell enyhítenünk. A kormánybiztos teendői közül talán ez a legfontosabb. Keresi, és remélem meg is találja a módját annak, hogy az ott élő embereket a Tisza
