Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
502 Magyarország gazdasága szem pontjából kiemelt jelentőségű a külföldiek által belföldön végeztetett bérmunkatevékenység, amelyet a magyar vámtörvény aktív feldolgozás címen említ. A törvényjavaslat generálisan hozzányúl ehhez a gazdasági vámeljáráshoz. A belföldön megvalósított bérmu nkaügyletek a korábbi vámjogi szabályozások segítségével biztosították azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket a gazdasági elemzők ezen ügyletekhez kapcsolnak; nevezetesen, hazai alapanyag hiányában is elvégezhető a feldolgozás és munkaerőfoglalkoztatotts ág, a hazai munkaerő fejlett technológiákkal való megismertetése, a piaci kapcsolatrendszer megismerési lehetősége. A törvényjavaslat értelmezésem szerint lehetővé teszi, hogy a belföldi bérmunkaügyleteken megerősödött és stabilizálódott, korszerű termelés i technikákkal rendelkező belföldi vállalkozások tevékenységüket átvihessék, konvertálják, elsősorban a hazánktól keletebbre lévő szomszédos országok irányába. A vámfelügyelet melletti feldolgozás új elem törvényjavaslati szinten a hazai vámjogi szabályozá sban. Meglátásom szerint a hazai feldolgozóipar erősítését szolgálja, hiszen a behozott importanyagokra nem kell ezen vámeljárás alkalmazása esetén a vámterheket a behozatalt követően azonnal kiszabni, hanem a feldolgozás folyamata közvetett vámfelügyelet és garancianyújtási kötelezettség mellett zajlik. A vámterheket csak a végtermék előállítását követően, gazdálkodói elszámolás után kell megfizetni, így ezek nem terhelik a vállalkozókat. A garanciákkal összefüggésben a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó törvényjavaslat tartalmazza, hogy a vámeljárás a vámteher biztosításából áll. Ez a vámeljárás ugyanakkor tevékenységi engedélyekhez is kötött, és ennek megfelelően tevékenységi garanciát kell a végzéséhez nyújtani. Feltehetően ez a két rendelkez és nem azt jelenti, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozás, ami a vállalkozók pénzének hatékonyabb forgatását teszi lehetővé, duplán lenne biztosítandó. A választókörzetemben több ipari feldolgozást végző vámszabad terület található, amelyek a térség mu nkaerőpiaci foglalkoztatása szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A korábbi évek vámjogi szabályozását is figyelembe véve, és megismerve a vámszabad területek tevékenységi garancia nyújtásával kapcsolatos rendelkezéseit, felvetődött bennem a kérdés, mel yet néhány gazdasági vezetővel is megkonzultáltam, hogyan alakul a vámszabad területek üzemeltetői által nyújtandó vámgarancia alapja. A vámtörvény módosított 8. §ának bekezdése az éves vámteher összegének 8 százaléka erejéig rendeli nyújtani a vámgaranci a mértékét. Összességében: a törvényjavaslat koncepcionálisan helyes célt fogalmaz meg, a tételes rendelkezések a gazdálkodók és a más jogalanyok számára számos könnyítést tesznek lehetővé. A hozzászólásomban felvetett néhány, inkább értelmezési nehézségne k nevezhető problémát azért emeltem ki, mert a nem egyértelmű, nem pontosan értelmezhető törvényszövegek a törvényjavaslat elfogadása után minden esetben zavart keltenek a gazdaság résztvevőinek, de a vámhatóság soraiban is, és ezek a törvényi pontatlanság ok csak törvénymódosítással lehetnének feloldhatók. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Braun Márton, a FideszMagyar Polgári Párt részéről . POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Általánosságban el kívánom mondani, hogy a beterjesztett törvényjavaslat modernizációs lépéseket igyekszik végrehajtani, a gazdasági vámeljárások körét, a kötele ző tarifális és származási felvilágosítást, valamint az egyszerűsített eljárásokat törekszik csokorba foglalni. A törvény idomul az európai uniós harmonizációs menetrendhez, de igen erős jogharmonizációs kötelezettséget ró Magyarországra. Az előttünk fekvő tervezet az elsődleges szabályozási célt elérte, hiszen európai jogszabályok adaptálásáról van szó. Természetesen egy másik oldalról az is felvethető, hogy a mai magyar
