Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISZELY KATALIN, a FKGP képviselőcsoportja részéről:
480 bírósági határozat az is, hogy az egyes tagállamokban jogszerűen előállított és forgalmazott termék ilyen minőségű forgalmazását biztosítani kell az egész közösségen belül. Ezen liberalizmus alóli ki vételre ad lehetőséget az úgynevezett mentességi záradék. A római szerződés - ez az Európai Unió alapszerződésének tekinthető - alkotói nem gátolták meg teljesen a nemzeti hatóságokat abban, hogy felségterületükről külföldi árukat kitiltsanak. Ennek a köre azonban rendkívül szűk: a 36. cikkely lehetővé teszi a nemzeti hatóságoknak, hogy import, export- vagy tranzitárutilalmat állítsanak fel, bevezessenek, feltéve, hogy azok különböző alapon, köztük a közerkölcs, a közérdek vagy a közbiztonság érdekében, t ovábbá az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelmével alátámaszthatók. Egy pici, szűk körben speciális szabályok vonatkoznak a kulturális értékek körébe tartozó tárgyakra is. Tehát ez az egyetlen kivétel van, a római szerződés 36. ci kkelye, az úgynevezett mentességi záradék; egyébként a vámunión, tehát a belső piacon a vám teljes liberalizálása valósult meg. A jogharmonizáció is érdekes kötelezettséget ró a tagállamokra, teljes a jogharmonizáció ezen a területen. Tehát az Európai Unió vámkódexét úgy, ahogy van, át kell venni. Ez történik a vámjogszabályok módosítása kapcsán. Az európai megállapodásban, amelyet 1994ben kötöttünk meg, vállalt kötelezettségünk a teljes jogharmonizáció, amely lépésről lépésre, step by step történik a vámj og körében. Vállalt kötelezettségünk következményeként új fogalomként került a törvényjavaslatba a gazdasági vámeljárások, a vámjogi státusz, az áruátengedés, a gyorsposta és az előfinanszírozott áru jogintézménye. Teljesen újak a vámadminisztrációra vonat kozó értelmező rendelkezések, amelyeknek a megfogalmazása a közösség vámkódexében alkalmazott fogalmakkal azonos, tehát a törvényjavaslat már ezt követi. Meg kell jegyeznem azonban, hogy ezen fogalmak átvétele nem javított a vámtörvény kaotikusságán, inkáb b fokozólag hatott rá. 1995 óta vámkódexünk jogharmonizálása - mint ahogy mondtam - lépésről lépésre történik, csatlakozásunkig fog tartani ez a folyamat. Ebben az időpontban lesz kötelezettsége Magyarországnak a vámszabad területek megszüntetése. Ez az a terület, ahol az Európai Unió részéről a legtöbb kritika éri Magyarországot, tény azonban, hogy a vámforgalom 40 százaléka jelenleg is ezen a területen bonyolódik le. Engedjék meg, hogy ezen általános bevezetőt követően egyes törvényi tényállásokról beszél jek. Új szerkezetben jelenik meg a vámkódexben a vámteher biztosítására vonatkozó rendelkezés, áttekinthetőbbé vált az egyedi és tevékenységi biztosíték intézményének elkülönített kezelése. A javaslat változtat a vámbiztosíték mértékére vonatkozó szabályoz áson is, ez örömteli. Ez egységesen az éves vámteher összegének 8 százaléka. Ez azt jelenti, hogy ezen összeghatár erejéig kell a vámeljárás során vámbiztosítékot nyújtani. További könnyítés, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes az egyszerűs ített módon engedélyezett vámeljárás és az egyedi biztosítéknyújtás alól is, amennyiben a vámkezelés belföldi forgalom számára történik, és a vámeljárást kérő halasztott fizetési engedéllyel rendelkezik. Tény és való, a vámbiztosíték indokoltságának megszü ntetését a javaslat a korábbiaknál egyértelműbb és áttekinthetőbb formában tartalmazza. Lényeges új rendelkezés az Európai Unió tagországaiban kötelezően használt és így természetszerűleg számunkra is előírt tarifális és származási felvilágosítás jogintézm ényének a vámkódexben való megfogalmazása. Ezen jogintézmény használata garanciát nyújt mind a hatóság, mind a gazdálkodó szervezetek számára az áruk vámkezelését alapvetően befolyásoló tarifális besorolás meghatározására, és ez egyben a származási hely me ghatározásának megjelölését és állandóságát is jelenti. Ez a rendszer egyúttal biztonságosabbá teszi a vám- és adóbevételek megtérülését is. Ez utóbbi rendelkezés bevezetésére - eltérően a novellatervezet többi szabályától - 2001. január 1jétől kerül
