Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PUCH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
476 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Puch László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka; őt követi majd Kis zely Katalin képviselő asszony, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja részéről. Öné a szó, képviselő úr. PUCH LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Öröm mel fogadtam azokat a dicsérő szavakat öntől és képviselőtársaitól, melyek az előző kormány tevékenységét e tekintetben elismerték, és bebizonyosodott, hogy a megkezdett úton érdemes továbbhaladni. Még egy tekintetben azt gondolom, hogy ez az előterjesztet t törvényjavaslat kicsit eltér az előző másfél évben beterjesztett törvényjavaslatoktól: itt volt egy szakmai párbeszéd, egy szakmai előkészítettség, és úgy gondolom, hogy ez segít ma - mint a bizottságokban is látszott és látszik ma a plenáris ülésen is , hogy mind a kormánypártok, mind az ellenzékiek ezt a szakmai törvényt teljes szívvel tudják támogatni, ha kisebb módosításokat szükségesnek is látunk még e tekintetben ezen a törvényjavaslaton. A vámjogról és a vámeljárásról, valamint a vá migazgatásról szóló '95. évi C. törvény módosítására vonatkozó, T/2061. számú törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése a gazdaság szereplőinek szempontjából nagyon jelentős lépés, hisz szinte az egész gazdaság összes szereplőinek mindennapi munkájában ez e gy új lehetőség, egy új kihívás, illetve egy új alkalmazkodási kényszert is jelent. A gazdaság szereplői szembesülnek ezekkel az új szabályokkal. Azt gondolom, hogy jelentős részük előnyös nekik és segíti a magyar gazdaság felzárkózását és versenyképességé t, de azzal a dilemmával meg kell küzdenie a gazdaságnak, hogy a folyamatos alkalmazkodás vagy az egyszeri, de nagyon kiszámíthatatlan következményekkel járó jogharmonizációs lépés, nagy lépés segítene jobban. Meggyőződésünk, hogy az a folyamat a jobb, ami megkezdődött, tehát folyamatosan, inkább többször alkalmazkodjanak a gazdaság szereplői, mint hogy egyszerre olyan kárt okozzunk a gazdaságnak, ami hosszú távon nem kiszámítható. Az Európai Megállapodásban - amelyet a '94. évi I. törvénnyel hirdettünk ki - vállaltuk ezt a jogharmonizációt, és úgy gondolom, hogy ezen az úton folyamatosan kell továbbhaladnunk. '95ben nagy lépést tettünk, amikor elfogadtuk a vámtörvényt, és úgy gondolom, hogy az elhangzottak is azt bizonyítják és a gazdaság is bebizonyította , valamint azt hiszem, költségvetési szempontból is nagyon jelentős előrelépés volt ennek hatálybalépése, hisz egy csomó olyan lehetőséget és olyan ellenőrzési jogosítványokat biztosított a vámszerveknek, az adóhatóságnak, ami sikeressé tette nemcsak azt, hogy a gazdaság megtisztuljon, hanem a jogharmonizációval együtt egy sokkal szabályozottabb exportimport tevékenység is megkezdődhessen. A vámtarifa szerkezetének az EU kombinált vámnómenklatúrájához történő igazításával, valamint eredetileg az EUEFTAor szágok között létrehozott árutovábbítási egyezményhez történő csatlakozással Magyarország 1996tól tette meg azokat az érdemi lépéseket, melyeket a vámharmonizációs kötelezettségek teljesítése ránk rótt. Ezt követően '97ben, július 1jével hatályba lépett a tényleges jelentőségű harmonizáció, amikor csatlakoztunk a 29 európai országot összekapcsoló egységes származási szabályrendszerhez. A vámrendszernek az EUkonformitásnak megfelelő átfogó és tételes felülvizsgálatát az átvilágítási tárgyalások következt ében kellett megtennünk. Ennek keretében az EU Bizottsága kiemelte és pontosította a vámharmonizációs feladatok fontosabb elemeit. A Bizottság rövid távon teljesítendő kötelezettségként fogalmazta meg a gazdasági vámeljárások teljes körű harmonizálását, a kötelező áruosztályozási és származási felvilágosítási rendszer hazai bevezetését, az egyszerűsített eljárások széles körű alkalmazásának megteremtését. A jelen törvénymódosítás a gazdasági vámeljárások minden jogcímén intézményesíti a hazai vámjogi szabál yozásban ezeket. Így a hatályos jogcímek kiegészülnek a vámfelügyelet alatti
