Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BEBES ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
474 intézmény. Ezek kapcsán elmondható, hogy a beterjesztett törvénymódosítás során itt nem történik érdemi változás. Enn ek az az oka, hogy az Európai Unió jelenleg alakítja át e tekintetben a maga szabályait, ezért nyilvánvalóan nincs még meg az a szabályrendszer, amelyhez célszerű lenne igazodnunk. Az Európai Unió hatféle vámraktárfajtát ismer, ebből mi kettőt használunk. Tehát az elkövetkezendő törvénymódosítások során várható, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés itt is jogharmonizációs lépéseket tesz. A másik ilyen intézmény a gazdasági vámeljárások körében az aktív feldolgozás intézménye. Ennek az újszerűsége, hogy e gy újabb jogcímmel egészül ki a magyar eljárás; ez a vámvisszatérítéses eljárás - mert a felfüggesztő eljárást, a másik fajtáját gyakorlatilag a magyar jogrendszer eddig is ismerte. A passzív feldolgozásról elmondhatjuk, hogy itt a harmonizáció teljes. Ez a szabályrendszer teljesen olyan, mint amilyennek az Unió megköveteli, amilyet maga is alkalmaz. Újdonság, amit most hozunk be a magyar vámjogi szabályozásba: a vámfelügyelet alatti feldolgozás. Ezzel most kiegészül a vámjog. Ennek röviden az a lényege, h ogy nem az importált árut vámoljuk el, hanem az ebből készült feldolgozott és magyar piacra szánt terméket. Nyilvánvalóan ez engedélyköteles, banki biztosíték adása szükséges az ilyen tevékenységhez. Ezért azok, akik ezzel a jogintézménnyel kapcsolatban kr itikát fogalmaznak meg, azt mondják, hogy ugyan azzal, hogy az importra nem kell megfizetni a vámot, gyakorlatilag egy halasztott vámfizetést érnek el, de mivel biztosítékadás szükséges hozzá, ezért az a kedvezmény valamelyest csökken - amiben nyilvánvalóa n igazuk van. A következő ilyen jogintézmény még mindig ebben a nagy kategóriában - tehát a gazdasági vámeljárásokban - az ideiglenes behozatal intézménye. Itt sem valósul meg teljes mértékben a jogharmonizáció az európai uniós joganyaghoz, mert nem szolgá lná ez sem a gazdasági érdekeinket. Ezt az intézményt egyébként más néven, érthetőbben, talán használati célú gazdasági vámeljárásnak is hívhatjuk. Az Európai Unió érdekeltsége más ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Ez abban is tükröződik, hogy a részlege s vámmentesség havi díja ott 3 százalék, míg nálunk csak 2 százalék. Tehát majd az elkövetkezendő időkben itt is további jogharmonizációs lépésekre lesz szükség. A másik nagy terület, amelyről szólni szerettem volna, és amit előrevetítettem, az egyszerűsít ett vámeljárások kérdésköre, amely legalább olyan fontos harmonizációs lépés, mint a gazdasági vámeljárások teljeskörűvé tétele. Meggyőződésem, hogy ezeknek az egyszerűsített vámeljárásoknak a széles körű alkalmazásával megteremtődnek azok a feltételek, ho gy a megbízható gazdálkodóknak érdemi segítséget jelentsen a vámrendszer módosítása. Itt is háromféle jogintézményről lehet ezen belül beszélni. Az egyik a hiányos árunyilatkozat, a másik a helyettesítő kereskedelmi, és nem vámokmány használatával történő árubeléptetés, ami az országhatáron történne - ez nyilvánvalóan egyszerűsíti az árubeléptetést , majd ezt követően 10 napon belül történne a kiegészítő árunyilatkozat, azaz a teljes vámnyilatkozat megadása, és esetlegesen a fizikai vámvizsgálat. Nyilvánva lóan magyarázni sem kell, hogy gyorsítja ez a vámeljárást. Talán még fontosabb vagy legalább ilyen fontos intézmény a helyi vámkezelés, amely - ahogy az államtitkár úr is fogalmazott - vámosok nélkül folyik; mintha valamifajta önadózás történne adóhivatal nélkül. Itt az importőr végzi el a vámmal kapcsolatos adminisztrációt, bevezeti a könyveibe és fizeti meg a vámot. Nyilvánvalóan a törvénymódosítás során szükséges szabályozni azt is, hogy kik azok, akik ezeket az egyszerűsített eljárásokat igénybe vehetik . Hogy csak két feltételt említsek a több közül: akik a vám szempontjából megbízhatóak - ez teljesen érthető a magyar gazdaság körülményei között, és gondolom, máshol is , vagy akiknek van tőkeerejük ahhoz, hogy biztosítékot tudnak nyújtani. Egy következő ilyen terület, ahol a jogi rendezés lépését teszi meg a vámtörvény, ez a kötelező áruosztályozási információs rendszer, és a kötelező származási információs rendszer bevezetésének, jogi feltételeinek megteremtése. Itt másra azonnal nincs lehetőségünk, his zen e törvényszakaszok 2001től hatályosulnának. Lehetetlen előbb bevezetni, mert nyilvánvalóan informatikai fejlesztések
