Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
467 vámeljárás lehetőséget ad a közterhek megfizetésének felfüggesztésére meghatározott áruk meghatározott feldolgozási folyamatának elvégzéséig. Az árukör és a feldolgo zási folyamatok a gazdasági érdekek függvényében módosulnak, és a vámkódex végrehajtási rendeletének mellékletét képezik. A vámeljárás alkalmazása lehetőséget ad az érintett gazdálkodók likviditási helyzetének javítására, egyúttal hasonló tevékenységet fol ytató gazdálkodóknak az Európai Unióban működő cégekkel azonos versenyhelyzet megteremtésére is. A javaslat a közösség előírásaival összhangban álló módon, átfogóan egységes vámnyilvántartási rendszerbe foglalja a feldolgozásra kerülő exportcélú importbesz erzések vámeljárását a behozatal pillanatától a késztermék kiviteléig. (9.10) Az aktív és passzív feldolgozás összekapcsolhatóságának megteremtésével gazdaságosabbá tehető a magyar export jelentős részét kitevő, az importanyagok felhasználásával végzett úg ynevezett aktív feldolgozási tevékenység. A két eljárás összekapcsolása azt jelenti, hogy külön engedély megkérése nélkül, egy vámeljárás keretében végezhető el az exportcélú feldolgozási tevékenység egyegy fázisa külföldön, passzív feldolgozásban, ha az ott gazdaságosabb módon oldható meg. Az új szabályozás tehát mérlegelési lehetőséget biztosít az érintett gazdálkodóknak és vállalkozásoknak. Mindkét eljárás tartalmaz könnyített szabályokat a garanciális javítási tevékenységre, ami várhatóan sok kis- és k özépvállalkozás egyetértésével találkozik. A bevezetni javasolt kötelező tarifális felvilágosítás jogintézménye a vámigazgatási eljárás során jogviszonyba kerülő mindkét oldal jogbiztonságát erősíti. Ennek lényege, hogy az ügyfél kérésére a vámhatóság bevi zsgálja az adott terméket, majd besorolja a kereskedelmi vámtarifába. A vámhatóság által kiadott határozat évekre rögzítetten kötelező mind az importőrre, mind az aktuálisan eljáró vámhatóságra nézve. Megítélésünk szerint a kötelező tarifális felvilágosítá s bevezetését követően várhatóan lényeges csökkenés tapasztalható majd a besorolással kapcsolatos jogviták, bírósági, jogorvoslati kérelmek területén. Az elmondottakon túl a kötelező tarifális felvilágosítás alkalmazásának az állami költségvetés szempontjá ból is fontos következménye, hogy a vámterhek, így a vámforgalmi adók meghatározásának alapját is vitathatatlanná és pontossá teszi. Az egyszerűsített eljárások bővítésével gyorsul a vámeljárások lebonyolítása. Az Európai Unióban már általánosan használt e ljárások közül bevezetni javasoljuk a hiányos árunyilatkozat adásának, a helyettesítő okmány használatának, illetve a helyi vámkezelés alkalmazásának lehetőségét. E vámhatóság által engedélyezett eljárásjog alapján a jelenleg szigorúan előírt dokumentációk teljes körének benyújtása nélkül is megindulhat a vámeljárás. A közülük legliberálisabb eljárás a helyi vámkezelés esetében pedig: a megbízható gazdálkodó saját maga, a vámhatóság részvétele nélkül, az importjának nyilvántartásba vételével indíthatja a vá meljárást, és egy későbbi időpontban nyújthat be összevont, kiegészítő vámárunyilatkozatot. Ez az eljárás nagymértékben segíti a korszerű gazdálkodási körülményeknek megfelelően, raktárkészlet nélkül dolgozó cégek működését. Megállapítható tehát, hogy a j avasolt egyszerűsített eljárások bevezetését nemcsak az Európai Unió elvárásai, hanem a magyar gazdaság érdekei is indokolják. Remélhetőleg a megfelelő nyilvántartási rendszerek és infrastruktúra megteremtésével a közepes és kisvállalatok is élni tudnak ma jd a felkínált új lehetőséggel. A korszerűbb vámkezelési technológia, az ügyfelek idejének kímélése, a sokszor vádként elhangzó zsúfoltság megszüntetése érdekében mielőbb szükség lenne az elektronikus vámárunyilatkozatadás lehetőségének általános biztosít ására is. Tudjuk azonban, hogy ehhez az elektronikus aláírás elfogadhatóságának jogszabályi hátterét még meg kell teremteni. A törvényjavaslat enyhítéseket tartalmaz az időbeli eltiltásokat illetően, az engedélyhez kötött tevékenységek engedélyben rögzítet t feltételeinek megteremtése esetére. Elképzelhető, hogy ez a javaslat nem találkozik mindannyiuk egyetértésével. Szeretném azonban megemlíteni, hogy az Európai Közösségek vámkódexe nem alkalmazza az eltiltás szankcióját; megelégszik az engedély visszavoná sával. Amennyiben a vétkes gazdálkodó mégis tovább kívánja folytatni a kérdéses
